|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Utca keresztelés
|
München, 1989. július 21. (SZER, Világhíradó) - Gadó György kommentárját hallják arról, hogy indokolt-e megváltoztatni a Münnich Ferenc utca nevét. - Harmadszor ismételte meg a nemrég megalakult Magyar Október Párt azt az utcai akcióját, aminek során a budapesti belvárosban húzódó Münnich Ferenc utcát visszakeresztelte korábbi nevére, Nádor utcának. A megismétlés azért vált szükségessé, mert az egyik nap kiragasztott feliratokat másnapra a hatóság eltávolítatta. Másodjára is ugyan ez történt, és most - midőn e sorokat írom - nem tudom még, vajon harmadszorra másként esett-e. Van-e értelme ennek az akciónak, ennek a - mondhatnám úgy is - szívóskodásnak? Bizonyára sokan vélekednek úgy, hogy mihaszna dolog ez, felesleges kakaskodás, végtére is nem mindegy, mi a neve annak az utcának? Változtat ez valamin? Nincs fontosabb dolgunk, sürgetőbb bajunk? De ha már mindenáron meg akarják változtatni az utca nevét, miért nem az illetékes hatósághoz benyújtott petíció útján szorgalmazzák ezt, miért önkényes cselekvéssel akarnak célt érni? Magam is hajlamos lennék elfogadni ezeket az ellenvetéseket, de gondolkodóba ejt valami, az, ami a Kádár János temetése kapcsán mutatkozott meg. Nevezetesen az a törekvés, hogy összebékítsék a tüzet a vízzel, a forradalmat az ellenforradalommal. Az a törekvés, aminek a fennálló hatalom bizonyos körei adnak hangot, de aminek a társadalom egy része is hívéül szegődik, vagy inkább behódol, és aminek a lényege az, hogy 1956 forradalmának látszólagos tisztelete mellett fenntartsák a kádári ellenforradalom kultuszát. Ezt veszélyes törekvésnek tartom. Veszélyes azért, mert félrevezetheti a társadalom igazi demokráciát akaró erőit. Lefegyverezheti őket, elhitetve, hogy nem kell ide semmiféle elszánt ellenzéki tömegmozgalom, a mi felvilágosult és nagylelkű kommunista pártunk magától is kész végrehajtani a kívánt változásokat. Miközben ugye Kádár és fegyvertársai érdemét is elismerik, hiszen ők - úgymond - valójában ugyanazt akarták. (folyt.)
1989. július 21., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|