|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Két párt budapesti demonstrációja
|
München, 1989. július 14. (SZER, Késő esti mai nap) - Budapesten a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt ma délután két demonstrációt hajtott végre. Leragasztották a Münnich Ferenc nevét viselő utcatáblákat és Nádor utca feliratokat tettek fel, majd pedig Kádár temetésével egy időben virágot helyeztek el a 21-es parcellában, a forradalom több áldozatának sírjánál. Krassó Györgynek, a Magyar Október Párt egyik alapítójának beszámolóját hallják Budapestről: Münnich Ferenc - mint ismeretes - a kommunista pártmunkás egyik legjellegzetesebb tipusa volt, aki mind a háború előtt a spanyol polgárháborúban, mind a háború után a magyar kommunista rendszerben, mind pedig 1956 után a megtorlások idején olyan szerepet játszott, amely a magyar társadalomban összefonódott a kommunizmus képével. Halála után az egyik legszebb és legrégibb budapesti utcát, a Nádor utcát átkeresztelték Münnich Ferenc nevére, ami nagyon sok embernek nagyon rosszul esett. Nekem talán különösen, mert én itt születtem, most is ebből az utcából beszélek. A Magyar Október Párt tiltakozást kívánt rendezni ez ellen és olyan módon, hogy az utcát visszakereszteli régi nevére, Nádor utca névre. Ezt a tiltakozást bejelentette a közvéleménynek, átadta a Magyar Távirati Irodának és eljuttatta egyes újságokhoz is. A válasz az volt, hogy ugyan egy helyen az egyik újságban megjelent ez a közlemény, de tegnap este a rádió és televízió, ma reggel pedig a sajtó közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányásg közleményét, amely szerint a gyülekezési törvény szerint ezt be kellett volna jelenteni a rendőrségnél, és ez nem történt meg. Ez benne volt a közleményben, amely különösen a Népszabadságban és a Népszavában igen fenyegető jellegű volt, mert a rendőrségi közlemény ki lett egészítve a IX. kerületi MSZMP pártbizottság közleményével, amely azt állította, hogy ez provokáció, és Kádár János temetésének idején azt a célt szolgálja, hogy megsértse a nemzeti gyászt. Erről természetesen szó nem volt. (folyt.)
1989. július 14., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|