|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
- A Magyar Október Párt - 2. folyt.
|
Ettől függetlenül, ha egyes követeléseink irreálisnak is tűnnek, erre két dolgot mondhatok, és így gondoljuk mindannyian. Az egyik az: ha lemond a nemzet vagy a párt valamiről, ami olyan követelés, amit egyébként magáévá tesz, akkor az soha nem fog megvalósulni, de akkor is a követeléseink közé állítjuk, ha erre esetleg nincs ma lehetőség. Ezelőtt egy évvel még sok minden irreálisnak tűnt, ami ma már teljesen reális, és úgy gondoljuk, hogy esetleg egy év múlva a ma irreálisnak tűnő követeléseink is reálissá válnak. - Úgy tudom, a párt egyik célkitűzése, hogy a tömegeket, különösen a munkásokat is bevonja, amit eddig más független párt nem nagyon emlegetett. Ez a párt szeretne nemcsak elsősorban a budapesti értelmiségre alapozni ezek szerint? - Egyáltalában nem. A párt jelszava az, amit már eddig is sok támadás ért, hogy ez a párt az utca pártja. A szórólapjainkon rajta van, mászkáltunk az utcákon és igen nagy ronkonszenvet tapasztaltunk. Itt megjegyezném, hogy tegnap talán az egész év legmelegebb vasárnapja volt, 38 fok, és mindenki azt jósolta, ilyenkor színházba vasárnap délután 2 órakor 50 embernél nem lesz több. Itt több mint 400-an voltak jelen. Ezt úgy kell elkönyvelnem, hogy az emberek megértették az üzenetünket, aminek a lényege talán nem is az ötvenhat, hanem az igazmondás, hogy mi mindig és mindenben saját magunkról is igazat akarunk mondani, és nem fogunk szorzószámokat használni, ha a párttagságról van szó, hanem megmondjuk, hányan vagyunk, és akkor is megmondjuk, ha az nekünk kellemetlen. - Milyen realitása van annak - gyakran használom ezt a realitás szót, de azt hiszem, aktuális szó -, hogy ilyen, ugye mondhatom: radikális párt meg tudja nyerni a látszatra közömbös munkásságot? Egyáltalán, közömbös az átlag dolgozó, a gombaszámra szaporodó ellenzéki pártok egymással licitáló versengése iránt? (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|