 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Fejti György látogatása Komárom megyében (3. rész)
|
Komárom megyei látogatásának befejezéseként Fejti György
résztvett az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának tatabányai
székházában tartott aktívaülésen, s az időszerű belpolitikai
kérdésekről tájékoztatta hallgatóit. Három téma köré csoportosította
mondandóját: a háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalásokról,
Nagy Imre és sorstársainak temetéséről, valamint a KB legutóbbi
üléséről beszélt.
Az érdekegyeztető tárgyalásokról elmondta, hogy a megkezdésüket
mind a hazai, mind pedig a nemzetközi közvélemény megnyugvással
fogadta. A megbeszéléseken nem a konfrontáción volt a hangsúly,
hanem - belátva a demokratikus átmenet megvalósításáért viselt
felelőség közös voltát - a részvevők az elvi kompromisszumok
kimunkálására törekedtek.
Áttérve június 16-ra, Fejti György e napot a nemzeti történetünk
egyik fontos eseményének nevezte. Hangsúlyozta: lezárt egy tragikus
korszakot, s egyben figyelmeztető volt a jövőre vonatkozóan. A
televízió és a rádió közvetítésének jóvoltából milliók láthatták,
hallhatták, hogy van tábora a megbékélésnek, a történelmi
igazságtevésnek. De ugyanakkor azt is tapasztalhatták, hogy van
tábora a politikai manipulációnak, sőt, a leplezetlen, szélsőséges
antikommunizmusnak és szovjetellenességnek is. Nem baj - mondta
Fejti György -, hogy mindez nyilvánosságot kapott, noha tujduk: az
elhangzottak egy része aggodalmat keltett országszerte és a
határainkon túl is. Viszont mindenki előtt rávilágítottak arra, hogy
a szép szavak, a megbékélés deklarált szándéka mögött olyan erők is
jelen vannak a társadalomban, amelyek történelmi revansra készülnek.
A Központi Bizottság június 23-24-i ülésén hozott döntésekkel
kacsolatban Fejti György azt mondta: a tagság többsége ezeket
megnyugvással fogadta. Sokan úgy fogalmaztak, hogy a legfelsőbb
vezetésben végrehajtott szervezeti és személyi változtatás olyan
politikai konstrukciónak tűnik, amely záloga lehet a pártegység
megőrzésének. Azok voltak kevesebben, akik úgy vélekedtek, hogy
következetlen intézkedés történt. A négytagú elnökség megalakítását
az tette szükségessé, hogy mind az ország, mind a párt válságban
van. Az ebből kivezető út megkeresését és a párton belüli különféle
áramlatok integrálását nem lett volna célszerű egy emberre bízni,
hiszen ez a feladat erős vezetést, koordinációt igényel. (MTI)
1989. június 28., szerda 19:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|