|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre - osztrák sajtó (2.rész)
|
A beszámolók ismertetik a szertartáson elhangzott gyászbeszédeket, rámutatnak egyes szónokok - elsősorban Rácz Sándor és Orbán Viktor - éles és ,,harcias,, hangvételére, az általuk hangoztatott politikai követelésekre. A Kurier szerint e beszédek arról tanúskodnak, hogy a magyar nép teljesen félelemmentessé vált. A Volksstimme, az osztrák Kommunista Párt lapja viszont úgy véli, hogy egyes beszédek nem szolgálták a nemzeti megbékélést, és a múlt egyoldalú értékelését tükrözték. Bécsi újságok tájékoztatnak arról, hogy a Hősök terén lezajlott rendezvényen ott volt számos magas rangú magyar állami vezető - élükön Németh Miklós kormányfővel -, viszont a pártvezetés hivatalosan nem képviseltette magát. Grósz Károly távolmaradásáról írva a Die Presse arról ír, hogy az MSZMP főtitkára május végén még kizárta Nagy Imre pártbeli rehabilitálását, s hogy Budapesten úgy hírlik: a főtitkár még ebben a hónapban lemond. A Neue Kronen Zeitung tudósítója megemlíti, hogy Grósz Károly elismerte: az okmányok tanulmányozása alapján maga is meg van győződve Nagy Imre ártatlanságáról. Az osztrák újságíró hozzáfűzi: sok magyar keserűen mosolyog ezen a késői megállapításon. A Volksstimme szóváteszi, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nyilvánította nemkívánatosnak a párt hivatalos képviselőinek a szertartáson való részvételét, s ,,kitiltásukkal,, megsértette az általa is hirdetett kiengesztelődés szellemét, manipulálta az emberek százezreinek érzelmeit. A Kurier külön kommentárban is foglalkozott a budapesti esemény egyes nemzetközi vonatkozásaival. A bécsi lap ebben többek között kifejti: a kelet-európai reformmozgalomnak a jobb jövő útjait keresve először szembe kell néznie a tragikus múlttal, s leszámolnia az erről korábban terjesztett hazugságokkal. Ám az új gondolkodásmód e térségben még beleütközik a régi realitásokba, azokba az erőkbe, akik még mindig harcolnak a történelem ellen: lövésekkel a (berlini) falnál, letartóztatásokkal Prágában, földgyalúkkal a falvakban és tankokkal a diákokkal szemben. Nekik is fel kell most ismerniük: a történelem nem törölhető el és az emlékezet nem ismer elévülést - összegzi mondanivalóját az osztrák újság. +++
1989. június 17., szombat 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|