|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Haraszti Miklós nyilatkozata
|
1990. szeptember 4., kedd - Megdöbbentőnek és egyben
elgondolkoztatónak tartjuk, hogy az MDF és az MSZP szavazataival
elutasította az SZDSZ által előterjesztett önálló , a III/III-as
ügyosztályhoz tartozók adatainak kezeléséről szóló törvénytervezet
sürgősségi tárgyalását - mondotta Haraszti Miklós, az SZDSZ
ügyvivője az MTI munkatársának érdeklődésére.
A továbbiakban kifejtette: a sürgősségi tárgyalás elutasítása több tekintetben is súlyos károkat okozhat. A törvényjavaslat elfogadásával a polgármester-jelöltek kellő időben levonhatták volna a következtetéseket magukra vonatkozóan, ha érintettek az ügyben. Minden kampányszempontot kizár, és sokkal inkább az önkormányzati választások sikeréért érzett felelősséget tükrözi az tény, hogy a javasolt 3O illetve 6O napos határidő, amely az érintettek figyelmeztetésére illetve a nevek nyilvánosságra hozatalára vonatkozik, jóval az önkormányzati választások utáni időpontra esik. A sürgősségi tárgyalás viszont lehetővé tette volna, hogy az érintettek különösebb botrány nélkül, önként visszavonhatták volna jelöltségüket.
Ugyancsak elgondolkodtató, hogy míg az MDF a népszavazásról szóló törvény napirendre tűzését - amelynek tárgyalására az idén nem lenne szükség - sürgősséggel kérte, addig ennek a törvényjavaslatnak a megvitatását - amely az Országgyűlés köreit is érintheti - nem tartja sürgősnek. Felvetődött a kérdés, hogy azért aggályos az általunk előterjesztett törvény elfogadása, mert lehetetlenné tenné a jövőben a szigorúan titkos állományú tisztek rendszerének felállítását, a demokrácia igényeinek megfelelően. Véleményünk szerint a III/III-as ügyosztály megszüntetését véglegesnek kell tekinteni, és nincs szükség politikai rendőrségre. Ez is aláhúzza, hogy még inkább fontos ez a törvény, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges zsarolások, és kiküszöbölhetővé váljon az újraaktivizálás is.
A kormánypárt sürgősséget elutasító határozata véleményem szerint erkölcsi dimenziókat is felvet. Az erkölcsi megújulás sürgető parancsa, amely állítólag ott állt az Justitia-csomagterv mögött, úgy látszik, mégsem olyan sürgető, ráér a törvényi megoldás keresése.
Egyébként a mostani szavazás tapasztalata is megérlelte bennünk azt az elhatározást, hogy törvényjavaslatot terjesszünk elő: ha valamelyik párt kéri, a gépi szavazás mellett kézzel is voksoljanak a képviselők, így váljon láthatóvá azonnal véleményük. (MTI)
1990. szeptember 4., kedd 16:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|