 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés sajtóprivatizációs vizsgálóbizottságának ülése
(3.rész)
|
A pályázati kiírást áldemokratikusnak minősítette, azzal, hogy
sehol a világon nincs a szerkesztőségeknek kollektív vétójoga annak
megválasztásában, hogy kinek lehet értékesíteni a lapot. Schamschula
György (MDF) annak eldöntését tartotta a legfontosabbnak, hogy a
lapok az állam, vagy az MSZP tulajdonában vannak-e. Amennyiben az
államéban, úgy a lapok eladását a vagyonügynökségre kellene bízni.
Az MDF-es képviselő a pályázati felhívást szakmailag rendkívül
gyengének, dilettánsnak minősítette, s szerinte a pártok és azok
gazdálkodó szervezeteinek kizárása törvénysértő. Végül is
Schamschula György javaslata alapján fogalmazódott meg a bizottság
többségi álláspontja az ügyészségi vizsgálatról.
Haraszti Miklós az MDF ,,támadását,, szimpla pártügynek
minősítette. Úgy érvelt, hogy amennyiben egy párt azt érzi, kizárták
a lapszerzés lehetőségéből, akkor bírósághoz forduljon, s ne
kreáljon egyéni sérelméből törvényességi ügyet. Az SZDSZ-es
képviselő egyébiránt már a vita kezdetén megjósolta annak
kimenetelét, s mint utóbb kiderült, igaza lett. Haraszti Miklós az
MDF-es képviselők magatartását egyszerű politikai játszadozásnak
minősítette, hiszen élve a többséggel, az MDF érdekét a bizottság
határozatává avatták, s az így kerül a Parlament, illetve a
közvélemény elé. Az ellenzék egyes képviselői megfogalmazták azt is,
hogy a bizottság tulajdonképpen túllépte jogkörét, döntésével a
privatizációs elképzeléseket gátolja. Azt mindenképpen elérték, hogy
a pályázókat a döntéssel bizonytalanságban tartsák, s nyilván ez,
vagyis az üzletkötések megakadályozása volt a céljuk. (MTI)
1990. augusztus 30., csütörtök 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|