![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
NSZK: megemlékezés a berlini fal építésének évfordulójáról
|
![](../img/spacer.gif)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. augusztus 11. péntek (MTI-tud.) - A berlini fal és a két német államot elválasztó határberendezések építésének 28. évfordulója alkalmából Dorothee Wilms asszony, a belnémet kapcsolatok bonni minisztere nyilatkozatában az NDK vezetőinek felelősségévé tette, hogy az elszigeteltségnek az NDK-állampolgárok többsége által már elutasított politikája helyett térjen rá a szabad mozgásnak, a véleményszabadság szavatolásának és a demokrácia megalapozásának politikájára. A berlini fal 1961. augusztus 13.-a óta áll.
Wilms asszony nyilatkozatának azzal a megállapítással is időszerűséget kívánt adni, hogy emlékeztetett azoknak az NDK-állampolgároknak a választására, akik az NSZK berlini állandó képviseletére, valamint budapesti, illetve prágai nagykövetségére bejutva igyekeznek most kieszközölni áttelepülésüket az NSZK-ba. - A természetellenes megosztottság, a fal és a határzár nem maradhat meg a jövő Európájában. Aki azonban mindezt mégis fenn akarja tartani, ország-világ előtt bizonyítja, hogy nem tarthat igényt európaiságra - mondotta Wilms asszony. Hans Büchler, az SPD parlamenti csoportjának vezetőségi tagja a belnémetügyi kapcsolatok parlamenti bizottságában emlékeztetett rá: csak az az állam lehet belsőleg szilárd, amelyet elfogad állampolgárainak túlnyomó többsége és ahol az államrenddel elégedetten élhetnek az emberek. Az NSZEP és az NDK stabilitásának lényegi problémája most az, hogy az emberek már megelégelték a gyámkodást és a távoli jövővel való vigasztalódást. A magyar, a szovjet és a lengyel reformlehetőség tapasztalása megváltoztatta az emberek szemléletét az NDK-ban is - állapította meg az SPD-politikus. Alfred Dregger, az uniópártok parlamenti csoportjának elnöke a falépítés évfordulóján közzétett nyilatkozatában egyebek mellett az Erich Honecker, az NDK párt- és állami vezetője környezetének ,,régi sztálinistáit,, kárhoztatta az NDK belső problémáinak kiéleződéséért. +++
1989. augusztus 11., péntek 16:48
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|