![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
NDK turisták - Sajtótájékoztató a Belügyminisztériumban
|
![](../img/spacer.gif)
1989. augusztus 10., csütörtök - A Német Demokratikus Köztársaság illetékesei felhatalmazták a magyar Belügyminisztériumot annak közlésére, hogy az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK állampolgárokkal, illetve a tartózkodási engedély nélkül Magyarországon maradt turistákkal szemben semmiféle büntető szankciót nem alkalmaznak, amennyiben rövid időn belül visszatérnek hazájukba. Az NDK-ba visszatért emberek benyújthatják kivándorlási kérelmüket is. A többi között erről tájékoztatták a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit csütörtökön a Belügyminisztériumban. Nagy Károly rendőr ezredes, a Külföldieket Ellenőrző Osztály vezetője elmondta, hogy a magyar szervek nem gördítenek akadályokat az NDK hatóságainak felhívása nyomán hazaindulók kiutazása elé; akkor sem lépnek fel velük szemben, ha szükséges útiokmányaik egyébként már lejártak. Tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy az idén 453 büntetőeljárást folytattak le hazánkban tiltott határátlépés kísérlete miatt NDK állampolgárok ellen. A magyar álláspont szerint a határ sérthetetlensége az állami szuverenitás lényeges eleme. A nemzetközi normáknak megfelelően minden állam eljár a határain tiltott módon átlépni szándékozókkal szemben. A probléma eddigi magyar megközelítésében azonban némi változás tapasztalható. Az eddig bűncselekményként kezelt tiltott határátlépés, az utazási könnyítések és a hozzájuk kapcsolódó jogszabály-módosítások nyomán, 1990. január 1-je után - amennyiben az Országgyűlés is jóváhagyja a BTK ezzel kapcsolatos módosítását - ,,csak,, szabálysértés lesz. A ,,zöld határnál,, próbálkozó turistáknak azonban azután is külfönféle idegenrendészeti intézkedésekkel kell számolniuk. Azonban a szankcionálás helyett itt is mindinkább a külföldiek ,,meggyőzése,, kerül előtérbe. Gondot okoz az is, hogy összhangba kell hozni a genfi menekültügyi egyezmény előírásait - amelyhez egyébként hazánk az idén márciusban csatlakozott - és a különböző kétoldalú nemzetközi egyezményeket. Az NDK-val 1969-ben kötötte meg Magyarország a vízummentes utazásokról szóló egyezményt, s ebben kötelezettséget vállalt, hogy az intézkedésekkel sújtott NDK állampolgárok adatairól haladéktalanul tájékoztatja az NDK budapesti külképviseletét. Az újságírók ugyanakkor megtudták, hogy a magyar hatóságok egyetlen NDK-beli állampolgárt sem toloncolnak ki hazánkból, kivéve a súlyos köztörvényes bűncselekmények elkövetőit. Jórészt ennek a gyakorlatnak tudható be, hogy a becslések szerint 100-150 olyan NDK állampolgár tartózkodik még mindig hazánkban, aki a figyelmeztetés ellenére sem hagyja el Magyarországot. (MTI)
1989. augusztus 10., csütörtök 17:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|