|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal a köztársasági elnök intézményéről
|
1989. július 7., péntek - Az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és szervezetek legutóbbi ülésükön egyeztették álláspontjukat a köztársasági elnök intézményéről. Ismeretes, az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán - egy képviselői javaslatot elfogadva - döntött arról, hogy a köztársasági elnök intézményéről szóló törvényjavaslat még az ősszel kerüljön a képviselők elé. Az MSZMP KB pedig legutóbbi ülésén kinyilvánította, hogy Pozsgay Imrét jelöli erre a posztra, ha a közjogi méltóság bevezetéséről döntés születik. A téma egyébként szerepel a politikai egyeztető tárgyalásokon megvitatandó kérdések között, és a három oldal véleményét az I/1-es politikai munkabizottság szakértői megbeszélésein egyeztetik. Az Ellenzéki Kerekasztal közös álláspontjáról Sólyom László tájékoztatta az MTI munkatársát.
Elmondta: annak ellenére, hogy az MSZMP már személyi javaslatot is tett a köztársasági elnökre, az EK nem személyben gondolkodik és nem is erről kíván tárgyalni, hanem az intézményről. Az EK szerint a háromoldalú tárgyalásokon először a köztársasági elnök funkcióiról és hatásköréről kellene megegyezni, s ezt követően lehetne szó egy újabb tárgyalási fordulóban a poszt betöltésére alkalmas személyekről. Az ellenzéki szervezetek egyetértenek abban, hogy a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt az új parlamentnek kell elfogadnia, és az elnököt is az új Országgyűlésnek kell megválasztania. Nagyon hátrányos lenne ugyanis, ha egy legitimitásában igencsak megkérdőjelezett parlament döntene ebben a fontos kérdésben. A köztársasági elnöki intézménynek az átmeneti időszakban való bevezetése mellett csupán egyetlen érv szól, nevezetesen, hogy ebben az időszakban szükség lenne egy politikai stabilizáló tényezőre. Ezt figyelembe véve, az Ellenzéki Kerekasztalnak van egy áthidaló javaslata: az átmeneti időszakban a Parlament elnöke megfelelő stabilizációs tényezővé válhatna, ha az Országgyűlés visszahívná az Elnöki Tanácsot, amely most az államfői jogköröket is gyakorolja. Ezzel a lépéssel egyrészt megszűnnének az Elnöki Tanács parlamentet helyettesítő jogosítványai, másrészt az államfői jogkörökből egy szűkített ,,csokrot,, az Országgyűlés elnöke kapna meg. Így - az EK véleménye szerint - a Parlament elnöke az átmeneti időszakban, valamint az új Országgyűlés megválasztása után a köztársasági elnök hivatalba lépéséig megfelelőképpen gyakorolhatná az említett jogköröket - mondta végezetül Sólyom László. (MTI)
1989. július 7., péntek 13:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|