![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn - sajtóértekezlet (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 10. szombat (MTI-tud.) - A
Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról szóló
egyezmény megkötése új fejezetet nyit hazánk történetében: 45 év
után távoznak a szovjet csapatok, s ezzel felszámoljuk a második
világháború maradványait - mondta Horn Gyula. A magyar
külügyminiszter az egyezmény aláírása után szombaton Moszkvában
tartott sajtóértekezletén bevezető nyilatkozatában elmondta, hogy
négy év erőfeszítéseinek és két év kormányközi tárgyalásainak
eredményeként jött létre az egyezmény.
A megállapodás jelképezi Magyarország szuverenitásának megerősődését, a szuverenitás kiteljesedését akadályozó korlátok lebontását, kifejezi a magyar nép óhaját - mondta a miniszter. - Mindez csak a gorbacsovi politika jegyében vált lehetségessé. A megállapodás tényében benne van a mai szovjet vezetést jellemző új kül- és biztonságpolitikai gondolkodásmód. A korábbi szavak és dokumentumok helyett a szovjet vezetés ma a gyakorlatban is komolyan veszi a népek önrendelkezési jogát - fűzte hozzá Horn Gyula.
A továbbiakban a magyar diplomácia vezetője arról beszélt, hogy új alapokra kell helyezni a magyar-szovjet viszonyt. Kapcsolatunkban megszabadultunk az ideológiai elemektől, s a maradványoktól is meg kell szabadulnunk - mondta. A tárgyalásokon szó volt arról is, hogy elavult a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. Helyette olyan közös dokumentumot kell előkészíteni, amely kifejezi mind a nemzetközi helyzetben, mind a kétoldalú kapcsolatokban történt változásokat - jelentette ki.
Tisztázni kell az 1956-os eseményeket, az akkori szovjet katonai beavatkozást. Reformszellemben kell megvizsgálni kapcsolataink több más kérdését is - tette hozzá. Fontos, hogy a gazdasági kapcsolatokban áttérjünk a konvertibilis elszámolásra. Ugyancsak rendezni kell azokat a problémákat, amelyek a határok megnyitásával keletkeztek. Ennek magyarázataként a miniszter elmondta, hogy tavaly a Kárpátaljáról hat millióan lépték át a határt. A felmerült gazdasági és egyéb problémákat haladéktalanul meg kell oldani. A magyar fél kérte Sevadrnadzét, hogy támogassa a magyar konzulátus mielőbbi megnyitását Ungváron.
A Sevardnadzéval folytatott tárgyalásokat - amelyeken szó volt a Varsói Szerződés helyzetéről, a NATO-hoz való viszonyról, a jövő Európájára vonatkozó elképzelésekről - a teljes egyetértés jellemezte - fejezte be bevezető nyilatkozatát Horn Gyula. (folyt.)
1990. március 10., szombat 17:43
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn - sajtóértekezlet (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Kérdésekre válaszolva a miniszter először arról beszélt, hogy noha a magyar parlament a mielőbbi teljes kivonás mellett foglalt állást, az 1991. június 30-i dátum reális, hiszen a kivonás nagy feladatokat jelent, amelyekhez időre is szükség van. A miniszter úgy vélekedett, hogy nemzetközi tekintélyünk is növekedni fog, hiszen a kivonulással Magyarország szuverenitása erősödik, s ez fokozza tekintélyt. A határidővel kapcsolatos ellenzéki bírálatokról annyit mondott, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint minden kormány vállalja az elődjei által kötött egyezményeket. Ha viszont a választások utáni új kormány talál ennél ideálisabb megoldást, gratulálni fogok neki - mondta Horn Gyula.
Tovább kell korszerűsíteni a Varsói Szerződést, azaz egyre inkább konzultatív szervezetté kell tenni, amelyben minden tagállamnak joga van saját álláspontját kidolgozni és képviselni a legkényesebb kérdésben is. A VSZ-t katonailag abba az irányba kell alakítani, hogy a döntő szerepet a nemzeti hadseregek játsszák.
Hazánk nem foglalkozik most a VSZ-ből való kilépés gondolatával - felelte egy másik kérdésre -, s a magyar pártok többsége sem foglalkozik ezzel. Rövid távon mindez nem merül fel, de elvi kérdésként létezik a VSZ jövőjének problémája.
Megváltoztak a VSZ működésének alapjai, ma már a szervezetet nem hatja át idológiai elem. A szervezet jövőjét csak a közép- és kelet-európai változások fényében lehet megítélni.
Az MTI moszkvai tudósítójának kérdésére - hogyan hat a német egység problematikája a VSZ-re, illetve a VSZ és a NATO viszonyára - Horn Gyula válaszában abból indult ki: a német egység megteremtése nagy hatással lesz a térségre és a VSZ jövőjére. A Varsói Szerződést ennek fényében úgy kell kezelni, hogy végbe kell mennie egy konvergenciának a két katonai-politikai tömb között. A magyar miniszter megismételte véleményét, mely szerint illúzió a két szerrvezet egyidejű feloszlásáról beszélni.
Ha ezek a változások végbemennek a térségben, márpedig ez elkerülhetetlennek látszik, akkor megszűnik Európa kettéosztottságának alapja. Ha a ,,huszonhármak,, Bécsben megállapodnak a hagyományos erők radikális csökkentéséről, a két szövetség közötti erőegyensúly is új alapokon teremtődik meg, szoros katonai és politikai együttműködés alakulhat ki. (folyt.)
1990. március 10., szombat 17:54
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn - sajtóértekezlet (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula szerint ebben az új helyzetben az szükséges Magyarország számára, hogy biztonságát minél több oldalról lehessen garantálni, s ennek kell meghatározóvá válnia a magyar biztonságpolitikában - mondta végezetül.
A magyar miniszter és kísérete a sajtóértekezlet után Moszkvából hazautazott. A vendégeket a moszkvai repülőtéren Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. +++
1990. március 10., szombat 17:58
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|