|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Nemzet Újságírói Alapítvány Kuratóriumának válasza Katona Tamásnak
"Sajnos, az államtitkár úr állításaival ellentétben, igenis
folytak titkos tárgyalások Hersant-nal, mégpedig a szerkesztőség
háta mögött, a meghatalmazása és a tudta nélkül - már 1990. március
12-14 között, Párizsban. Bizalmas egyezség született már akkor
arról, hogy a Hersant 40 százalék erejéig a Magyar Nemzet
tulajdonosa lesz.
"
SZER, Magyar híradó:
Egy lezárt ügy megbolygatása
"A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban
elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai
bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket
azzal valósította volna meg, hogy információt adott a
Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes
tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor
kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még
akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már
megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények
- mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként
állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a
Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a
telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata.
Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is
kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét.
"
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: szóvivői nyilatkozat - NDK-menekültek (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. augusztus 21. hétfő (MTI-tud) - Az NSZK kormánya hétfőn megerősítette arra irányuló készségét, hogy mindent megtesz a jelenleg a berlini, a budapesti és más nyugatnémet diplomáciai képviseleteken tartózkodó keletnémet menekültek problémájának megoldásáért.
Hans Klein szövetségi miniszter délutáni sajtóértekezletén elhangzott nyilatkozata szerint a bonni kabinet a kérdés olyan tárgyalásos rendezésére törekszik, hogy annak nyomán ne kerülhessen sor az NDK politikai irányvonalának megmerevedésére. Az NSZK emellett figyelembe veszi azoknak a keletnémeteknek az érdekeit, akik szabályos engedéllyel érkeznek: tehát nem akarja veszélyeztetni a kiutazási lehetőségeket - mondta. - De nem feledkezik meg arról a tizenhét millió NDK-állampolgárról sem, aki hazájában maradva tanuja szeretne lenni reformok bevezetésének. Bonn semmiképpen sem kívánna olyan helyzetet, amelyben még inkább visszariadnának a reformokra irányuló kezdeményezéstől. A miniszter újra kinyilvánította, hogy kormánya nem érdekelt az NDK destabilizálódásában. A belnémetügyi minisztérium jelentése szerint az idén összesen 55.970 NDK-állampolgár érkezett az NSZK-ba, közülük 46.634 személy szabályos kiutazási engedéllyel. Az évi szabadságáról hétfőn munkájához visszatért Helmut Kohl szövetségi kancellár tájékozódott a keletnémet menekülteknek a kormányfő által is drámai fejleményként jellemzett tömeges kiáramlásáról. Meghallgatta Rudolf Seiters miniszter, a kancellári hivatal vezetője jelentését azokról a tárgyalásokról, amelyeket Herbert Krolikowskival, az NDK első külügyminiszter-helyettesével Berlinben folytatott. (folyt.)
1989. augusztus 21., hétfő 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: szóvivői nyilatkozat - NDK-menekültek (2.rész)
|
Helmut Kohl kedden sajtóértekezleten értékeli a helyzetet, illetve nyugatnémet intézkedéseket és kezdeményezéseket ismertet a menekültkérdésre vonatkozóan. A nagyarányú hétvégi menekülési hullám után az osztrák-magyar határon át hétfőn újabb menekültek érkeztek a bécsi nyugatnémet nagykövetségére, hogy bejegyeztetésük után áttelepülhessenek az NSZK-ba. A Deutschlandfunk rádióállomás jelentése szerint Von Brühl nagykövet számukat 160-180-ra becsülte. A menekültek létszámát, tehát a most érkezőkét sem lehet pontosan megállapítani, mert sokan közülük a nagykövetségen való jelenkezés nélkül folytatja útját az NSZK-ba. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöksége felszólította az NDK vezetését, hogy politikai irányvonalán változtatva, a lakosság számára szavatoljon annyi pluralizmust és önálló cselekvési lehetőséget, amennyi immáron magától értetődő a Szovjetunióban is. A magyar határon zajló nagy mértékű keletnémet elvándorlás okát az SPD abban jelöli meg, hogy Berlin népszerűtlen politikájának következtében terjed a reménytelenség érzése. Az emberek főleg azt hiányolják, hogy megtagadják tőlük azt az esélyt, amelyet a szovjetunióbeli, a lengyelországi és a magyarországi reformok tárnak fel ezekben az országokban. +++
1989. augusztus 21., hétfő 17:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|