 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Hack Péter és Demszky Gábor nyilatkozata a titkos alkalmazottak nyilvántartásáról
"A szabad demokraták elengedhetetlennek tartják, hogy az új
kormány, az új országgyűlés, a demokrácia új hatalmi ágai maguk is
megtisztuljanak.
A listák hitelességével szemben megfogalmazott kétségekkel
számolva tartalmazza törvényjavaslatunk, hogy a listán való
szereplésükről értesítettek még a nyilvánosságra hozatal előtt
megkérdőjelezhessék az adatok hitelességét. "
BBC, Késő esti műsor:
Interjú Gál Zoltánnal
"Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter beszélgetett Gál Zoltán
volt belügyminiszterrel, akinél először is így érdeklődött:
- A hírek szerint 5-10 ezer embert is érinthet ezeknek a
listáknak a megléte. Hogyan kerültek ezek a listák a
Belügyminisztérium zárolt részlegébe? Volt-e lehetőség arra, hogy
bárki ezekről másolatot készítsen - hiszen tudjuk, hogy több ilyen
nem hivatalos másolat, vagy másolatnak tartott iromány kering a
közéletben.
- Hogy kering vagy nem kering, ezt én pontosan nem tudom
megmondani. Valóban többen mondják, hogy kering, én nem láttam egyet
sem.
Azt, hogy hogyan kerülhetett ilyen lista - ha egyáltalán
kikerült - azt sem tudom megmondani.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Felcím: A helyi hatalom erényei és gyengéi Főcím:
Beszélgetés Schlett István politológussal, az önkormányzati esélyekről
|
Budapest, 1990. szeptember 6. Csütörtök (MTI-Press)
- Amint közeledik az önkormányzati választások időpontja,
értelemszerűen egyre több szó esik róluk. Furcsa mód ezt az ügyet a
közvélemény számára elsősorban valamiféle vidéki kérdésnek mutatják
a tömegkommunikációs eszközök, holott nem erről van szó. Ezért most
arról kérdezem önt, hogy milyen változások következhetnek be ott?
Tehát azoknak az embereknek a világában, akik az utóbbi néhány
évtizedben tették a dolgukat, élték az életüket, és viszonylag
keveset politizáltak.
Alcím: Az önkormányzat fogalma
- Kezdjük egy rövid, az utóbbi évtizedeket illető történeti
visszapillantással. Az a szisztéma, amelyet tanácsrendszernek
neveztünk, roppant ellentmondásos jelenség volt. Részint rendkívül
sok helyi jog fogalmazódott meg, úgy hogyha azokat komolyan lehetett
volna venni, akkor a tanácsok valóban fontos önkormányzati szervek
lehetettek volna. Másrészt viszont annyi állami és egyéb feladatot
ruháztak a tanácsokra, hogy azok szükségképpen az állami centralizáció
jellegzetes megtestesítőivé váltak. Így azután e szerveknek nem sok
közük maradhatott az önkormányzatisághoz, jóllehet, bizonyos helyi
érdekek képviseletére alkalmasak voltak.
Hogy azonban amiről eddig esett szó, s gondolom, a továbbiakban
esik, valamelyest is érteni lehessen, szeretnék egy-két dolgot
tisztázni. A legfontosabbnak az önkormányzat fogalmának
körülhatárolását tartom.
Igen lényeges, hogy e fogalmat a "hatalommegosztás"
szempontjából vizsgáljuk. A liberális gondolatkörben az önkormányzat
az állami hatalom, a centralizáció egyik ellenpontjaként jelenik
meg. Eötvös Józsefnek, a magyar liberalizmus talán legkiválóbb
képviselőjének nagy fontosságú munkájából, az Uralkodó eszmékből a
második kötet jószerivel arról szól, hogy hogyan lehet az
önkormányzat megszervezésével az állam centralizációs törekvéseit
megfékezni.
A hatalommegosztás kérdésén túl azonban ott van a
"racionalizálás problémája is. (folyt.)
1990. szeptember 6., csütörtök 14:40
|
Vissza »
|
|
A helyi hatalom erényei és gyengéi 2.
|
E kérdés megértéséhez azt a közhelyet kell felidéznünk, amely
szerint az ügyeket ott lehet leghatékonyabban intézni, ahol azok
felbukkannak. Ebből viszont egyértelműen következik, hogy létre kell
hoznunk azokat a szerveket, amelyek a legalkalmasabbak a különféle
helyi problémák megoldására. Magyarán szólva: bármely faluban,
helységben az ott élő emberek a legjobb ismerői saját gondjaiknak,
egyszersmint ők képesek a velük kapcsolatos legjobb megoldások
kiötlésére.
De van itt egy harmadik dolog is. Ez az úgynevezett "civil
társadalom" megszerveződésének kérdése. Itt persze szó lehet
kulturális, gazdasági, politikai és az isten tudja még hányfajta
szerveződésről. A lényeg az önszerveződés, és nem a felülről
irányított szervezkedés. Summa-summárum: az önkormányzati
törekvések igen sok irányból érkező impulzusok hatására, nagyon
sokszínűen érvényesülhetnek.
- Tudjuk, sokak véleménye szerint Magyarországon nincsenek igazi
hagyományai az önkormányzatnak.
Alcím: Önkormányzat és demokrácia
- Ez valóban kényes kérdés, amire talán igen is, meg nem is-sel
lehetne válaszolni. Hiszen a nemesi vármegye például létező
önkormányzati szerv volt, csakhogy mindössze egy bizonyos réteg
számára, azaz a politizáló népesség, a nemesség számára. Dehát e
probléma bonyolultabb annál, hogysem kijelentsük: a nemességnek
voltak jogaik, másoknak nem. Gondoljunk például a mezővárosi
autonómiára, amely a hatalommegosztás dimenziójában is jelen volt.
Azután említhetők a hegyközségek, legeltetési-, az erdőtársulások,
amelyek így vagy úgy valamiféle demokratizmust testesítettek meg.
Azonban mindehhez rögtön hozzáteszem azt is, hogy amikor
önkormányzatot mondok, nem értek rajta feltétlenül demokráciát.
Ez eléggé különös, mert mai szóhasználatunkban az önkormányzat a
demokrácia szinonímájának számít.
- Talán abból kellene kiindulnunk, hogy egy liberális demokrácia
nem képzelhető el hatékony önkormányzat nélkül. Azonban amikor én
önkormányzatot mondok, egyszersmind arra is gondolok - s ez óhatatlan
- hogy egy önkormányzat esetleg keményebb diktatúrát testesíthet
meg, mint a legdurvább központi diktatúra. Már csak azért is, mert
közvetlenebbül képes rátelepedni a helyi közösségre, mint bármi
más. Egyszerűen nem lehet elbújni előle, mert ott van az emberek
nyakában, és csúnyán szólva nincs előle menekülés. (folyt.)
1990. szeptember 6., csütörtök 14:40
|
Vissza »
|
|
A helyi hatalom erényei és gyengéi 3.
|
- Már ne is haragudjék, de mindarról, amiről ön beszél, egy
kukkot nem lehet hallani, egy szót nem lehet olvasni sehol. Az
önkormányzat manapság csak mint természeténél fogva szép és jó,
demokratikus dolog jelenik meg. Ugyanakkor rengeteg szó esik arról,
hogy a központi hatalom - egyebek között a főispánság intézményén
keresztül - majd szépen likvidálni fogja a helyi kezdeményezést.
Alcím: A helyi diktatúra esélye
- Ne legyünk naívak. Ha egy négy esztendőre megválasztott helyi
hatalmi gárda azt tehet, amit akar, akkor mindegy, hogy
önkormányzati hatalomról van szó vagy nem, megvan a korrupció és a
hatalmaskodás lehetősége. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az
önkormányzatnak is legyen hatalmi ellensúlya.
- Mi lenne az?
- Hát éppenséggel a központi hatalom.
- Ez az a probléma, ami fel sem bukkan az önkormányzattal
kapcsolatos vitákban.
- Bizony, épp az nem lát napvilágot a vitákban, hogy a közonti
hatalom szerepe egyebek között épp abban áll, hogy megakadályozza: a
helyi hatalom ne lehessen diktatórikus. A központi hatalomnak
ugyanis épp az a feladata, hogy számos emberi jogot ő biztosítson az
állampolgárok számára a helyi hatalommal szemben. Hogy egy példával
éljek: az állampolgárok alapjogának kell lennie, hogy a bírósághoz
fordulhassanak egy önkormányzati döntés ellenében. Ez a
demokráciának sine qua non-ja. Hiszen az egyéni szabadságot
mindenféle - így a helyi - hatalommal szemben is biztosítani kell.
Magyarán szólva: működnie kell annak a logikának, amelynek
értelmében hatalmi ágakat állítunk egymással szembe, hogy
megakadályozhassuk a jogsértést. Vagyis az önkormányzatokkal szemben
is szükség van az egyén számára garanciákra. Éppen ezért figyelem
csodálkozással az utóbbi idők vitáit, amelyek oly módon láttatják a
helyzetet, mintha ez a probléma nem is létezne. Megint mondom:
igenis korlátok közé kell szorítani a helyi hatalmat, amely
mosntanában valóságos varázsszóként jelenik meg a nyilvánosságban.
Alcím: Országos politika, helyi adottság
- A magyar társadalomban szemmel láthatóan megy végbe egyfajta
polarizációs folyamat. Sokan szegényednek, kevesebben gazdagodnak.
Az önkormányzati politika világában is óhatatlanul meg lesz ennek a
következménye. Nem lát olyan veszélyt, hogy nem a szegények fognak
majd pozícióhoz, befolyáshoz jutni, hanem a módosabbak? (folyt.)
1990. szeptember 6., csütörtök 14:41
|
Vissza »
|
|
A helyi hatalom erényei és gyengéi 4.
|
Az ilyen típusú konfliktusok rendezésére, kezelésére az
önkormányzat nem alkalmas. Ezek "kihordására" a nagypolitika
hivatott, ezek a liberális demokrácia elvei szerint rendeződnek.
Ennek a jegyében alakultak ki a különböző érdekcsoportok,
érdekképviseletek. Magyarországon ezeknek majd ezután kell
megszerveződniük. És hát ha tetszik ha nem, tudomásul kell venni,
hogy párttipusú szervezetekkel szemben - vagy velük együtt - ott
kell lenniük az érdekvédelmi típusú szervezeteknek, az önsegélyező
szervezeteknek, stb.
- Milyenek lehetnek a beavatkozási lehetőségei az önkormányzati
szervezetekkel szemben?
- Meglehetősen nagyok. Hiszen a pártok a parlamenten, a
kormányon, a különféle bizottságokon keresztül képesek befolyásolni
az önkormányzatokat, az országos érdekvédelmi szervezetek pedig igen
komoly erőt jelenthetnek egy helytelenül működő önkormányzattal
szemben. Itt említenék meg még egy fontos dolgot. Az ország úgy
készül az önkormányzati választásokra, mintha a helyi és az országos
politika azonos típusú lenne. Az országos politikában valóban
nehezen képzelhető el más hatékony forma, mint a pártpluralizmus.
Helyileg azonban másról van szó. Egy néhányezer lakosú faluban nem
biztos, hogy ugyanazon pártoknak van mondanivalójuk, amelyeknek
országos szinten. Félő, hogy értelmezhetetlenné válnak
pártprogramok, kérdés, hogy egy MDF-SZDSZ-konfliktus értelmezhető-e
bármelyik faluban. És még valamit: lehetséges, hogy sokan tragikusnak
tartják, ha esetleg az önkormányzati választásokon alacsony lesz a
részvétel. Én ettől óvnék. Ugyanis az utóbbi évtizedekben - a
Kádár-korszakban - kialakult egy olyan informális
társadalmi-politikai viselkedési forma, amely "nem normális" úton
kívánja az ügyeit intézni. Ha tehát valami baja van valakinek a
hatóságokkal, az nem a hatóságokhoz fordul, hanem a barátaihoz.
Ennek a mentalitásnak a megváltoztatására van szükség, ha
demokráciát, igazi rendszerváltást akarunk.
- Mennyi időt tart ön ehhez szükségesnek?
- Sokat.
- Az én tapasztalataim szerint évtizedes léptékben kell
számolni.
- Én nem vagyok ennyire pesszimista, de azt hiszem, nem megy a
dolog az egyik napról a másikra. (MTI-Press)
Hovanyecz László
1990. szeptember 6., csütörtök 14:42
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|