|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Hack Péter és Demszky Gábor nyilatkozata a titkos alkalmazottak nyilvántartásáról
"A szabad demokraták elengedhetetlennek tartják, hogy az új
kormány, az új országgyűlés, a demokrácia új hatalmi ágai maguk is
megtisztuljanak.
A listák hitelességével szemben megfogalmazott kétségekkel
számolva tartalmazza törvényjavaslatunk, hogy a listán való
szereplésükről értesítettek még a nyilvánosságra hozatal előtt
megkérdőjelezhessék az adatok hitelességét. "
BBC, Késő esti műsor:
Interjú Gál Zoltánnal
"Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter beszélgetett Gál Zoltán
volt belügyminiszterrel, akinél először is így érdeklődött:
- A hírek szerint 5-10 ezer embert is érinthet ezeknek a
listáknak a megléte. Hogyan kerültek ezek a listák a
Belügyminisztérium zárolt részlegébe? Volt-e lehetőség arra, hogy
bárki ezekről másolatot készítsen - hiszen tudjuk, hogy több ilyen
nem hivatalos másolat, vagy másolatnak tartott iromány kering a
közéletben.
- Hogy kering vagy nem kering, ezt én pontosan nem tudom
megmondani. Valóban többen mondják, hogy kering, én nem láttam egyet
sem.
Azt, hogy hogyan kerülhetett ilyen lista - ha egyáltalán
kikerült - azt sem tudom megmondani.
"
|
|
|
|
|
|
|
Sátortábor a Vörös téren - 1.
|
Moszkva, 1990. szeptember 6. csütörtök (AP/MTI-Panoráma) -
Szokatlan látványosságban lehet részük a moszkvai Vörös téren
nézelődő külföldi turistáknak, vagy az arra járó helyi lakosoknak. A
hatalmas tér délkeleti részén lévő Rosszija szállót övező füves
területen két hónappal ezelőtt hajléktalanok vertek tábort.
A táborverés a szó szoros értelmében értendő: harmincegy, házilag összeeszkábált sátrat húztak fel az előkelő hotel tövében. Némely ideiglenes odú szétszedett nylonzacskókból készült, de akad boltban vásárolt khakiszínű vászonból kialakított, kövekkel rögzített sátor is.
Lakóik nem kempingezni jöttek a Vörös térre. Végső elkeseredettségükben próbálják meg így elérni, hogy végre valaki - akárki - meghallgassa problémájukat, büntesse meg az őket ide juttatókat, és segítsen rendbehozni az életüket. ,,Ide jöttünk, mert ez itt Moszkva, a központ. Hol máshol kérhetnénk segítséget?,, - kérdezi egy nő, aki a fővárostól nyolcszáz kilométerre lévő Pugacsovbál jött Moszkvába tiltakozni, miután férjével és kilenc éves kislányával együtt kirakták otthonából.
Ám az arra sétálók érdeklődő és sajnálkozó tekintetén kívül sok segítséget eddig nemigen kaptak. Ők is legfeljebb érkdelődve olvassák a hajléktalanok kifüggesztett transzparenseit, amelyeken vagy a kommunitsa pártot teszik felelőssé otthontalanságukért, vagy elpanaszolják, hogy főnökük megbírálása miatt kellett távozniuk lakásukból és vesztették el állásukat.
Van azonban, akit nem hat meg a nyomorúságos sátorfalu a világváros kötpontjában. Egy középkorú moszkvai asszony azt veti a egy harminc év körüli, egy perselyként szolgáló üres tejeskarton mellett üldögélő férfi szemére, hogy ilyen fiatalon akár dolgozhatna is. ,,Dolgoztál hetven évig és felépítetted Csernobilt,, - hangzik a válasz. Az asszony nincs egyedül véleményével. Egyes sajtójelentések szerint a táborlakók tejeskartonjába naponta hetven rubel is kerül, ami többszöröse egy szakmunkás napi keresetének.
A Pugacsovból érkezett asszony azonban határozottan tagadja, hogy azért jött volna ide, hogy koldulásból megszedje magát. Ő csupán problémáit szeretné megoldani, ehhez keres támogatást. (folyt.)
1990. szeptember 6., csütörtök 12:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|