|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Hack Péter és Demszky Gábor nyilatkozata a titkos alkalmazottak nyilvántartásáról
"A szabad demokraták elengedhetetlennek tartják, hogy az új
kormány, az új országgyűlés, a demokrácia új hatalmi ágai maguk is
megtisztuljanak.
A listák hitelességével szemben megfogalmazott kétségekkel
számolva tartalmazza törvényjavaslatunk, hogy a listán való
szereplésükről értesítettek még a nyilvánosságra hozatal előtt
megkérdőjelezhessék az adatok hitelességét. "
BBC, Késő esti műsor:
Interjú Gál Zoltánnal
"Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter beszélgetett Gál Zoltán
volt belügyminiszterrel, akinél először is így érdeklődött:
- A hírek szerint 5-10 ezer embert is érinthet ezeknek a
listáknak a megléte. Hogyan kerültek ezek a listák a
Belügyminisztérium zárolt részlegébe? Volt-e lehetőség arra, hogy
bárki ezekről másolatot készítsen - hiszen tudjuk, hogy több ilyen
nem hivatalos másolat, vagy másolatnak tartott iromány kering a
közéletben.
- Hogy kering vagy nem kering, ezt én pontosan nem tudom
megmondani. Valóban többen mondják, hogy kering, én nem láttam egyet
sem.
Azt, hogy hogyan kerülhetett ilyen lista - ha egyáltalán
kikerült - azt sem tudom megmondani.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ki döntheti meg Huszeint? - 1.
|
London, 1990. szeptember 5. (Reuter) - A Szaddám Huszein
elnök megdöntésére törekvő iraki ellenzéki csoportok az ország
milliós létszámú hadsregében látják az esetleges megváltót - tárták
föl a minap Londonban kurd felkelő források.
Az iraki biztonsági szolgálatok mindenütt jelen vannak, az ellenzék megosztott és csüggedt: a hadseregen kívül nincs más erő, amely szembeszegülhetne Szaddám Huszein és szocialista Baath-pártja több mint húsz esztendeje fönnálló vasmarkú uralmával.
A hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett az Iránnal kilenc esztendőn át vívott háborúban, és végig kellett néznie, miként adja föl meghódított pozícióit Szaddám Huszein, amidőn - Kuvait múlt hónapi elfoglalása után - békét kötött Teheránnal, hogy oltalmazza haderejének keleti szárnyát.
Ám a források nem tudtak az iraki katonaság bármiféle megosztottságáról árulkodó jeleket fölmutatni: forgatókönyvük talán nem egyéb száműzöttek kergette délibábnál. A kurd források szerint a Damaszkuszban gyülekező iraki ellenzéki csoportok közel állnak egységfront alakításához, amely Szaddám Huszein megdöntését és demokratikus kormányzat bevezetését tűzi célul. (Az államformát az iraki nép szabadon választhatná meg.)
Ha e demokratikus kormány megalakul, akkor a kurdok hajlandók lehetnek beszüntetni a bagdadi arab uralomtól való függetlenségükért 40 esztendeje vívott harcukat. Az esetleges puccsot csakis egy apró tiszti csoport tervelheti ki, miután a biztonsági szolgálatok ellenőrzése minden zugra kiterjed. Elégedetlenség leginkább a légierőben bukkanhat föl.
Az iraki elnök elleni összeesküvés szálait jelenleg Damaszkuszban szövögetik - Szíria és Szaúd-Arábia hathatós támogatásával. Szíriában a Baath-pártnak az irakival szembenálló, másik szárnya van uralmon, s Damaszkusz - ideológiai és történelmi okokból - Szaddám Huszein esküdt ellenségének számít.
A szaudiak ,,rettegnek Iraktól és bármi áron meg akarják buktatni Szaddám Huszeint,, - jegyezték meg a források, és hozzáfűzték: E cél érdekében Rijád hajlandó alkut kötni a kommunistákkal és a síita mohamedánokkal is, akik pedig mindig is ellenséges érzelmeket tápláltak az olajban dúskáló Öböl menti feudális államok iránt. (folyt.)
1990. szeptember 6., csütörtök 12:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ki döntheti meg Huszeint - 2.
|
A damaszkuszi összesküvők tarka társaságot alkotnak. Akadnak köztük Szíriában tanyázó arab nacionalisták, teheráni székhelyű síita fundamentalisták, és megtalálhattók soraikban a Szaddám Huszein által a hatvanas években szétzúzott Iraki Kommunista Párt foszlányai, valamint a kurdok: az egyetlen gerillacsapatokkal rendelkező erő.
A síita mohamedánok az iraki lakosságnak több mint a felét alkotják. Ám a tisztikar - bár javarészt világi - kormányzó szunnita muzulmán csoport tagjaiból áll, amely sohasem tűrné el, hogy a síiták befolyásuk alá vonják a kormányt. A hadsereg 40 esztendeje hadakozik a kurdokkal, s nyilvánvalóan nem egyezne bele, hogy e - nem arab - hegyvidéki nép vezető szerephez jusson a kormányban, hiába alkotja az iraki lakosságnak csaknem egynegyedét.
A kommunisták a leggyöngébb csoport, de nem élveznek széles népi támogatást a szunnita arab nacionalisták sem, akik máig is hűségesek a néhai egyiptomi elnök, Gamal Abdel Nasszer politikájához. A források mégis azt állítják, hogy elfogadhatók lennének a hadsereg számára, s némelyikük az áhított demokratikus kormány vezető személyiségévé válhatna.
A nacionalisták mellett szól, hogy szunniták, ami összhangban áll az iraki hagyománnyal, és élveznék Szíria - a Nyugathoz való kötődés által meg nem rontott, arab szocialista állam - támogatását, ami bármely új kormánynak szavahihetőséget kölcsönözne az arab tömegek szemében.
A kurd forrásokat derűlátással tölti el, hogy Kuvait iraki bekebelezése nemzetközi fölháborodást váltott ki. A szemlátomást beálló patthelyzetben az Egyesült Államok és Öböl menti konzervatív szövetségesei mindinkább az iraki ellenzék felé tekintgethetnek, amely Szaddám Huszein belülről való megdöntésének eszköze lehet.
A kurd források nem zárták ki, hogy Szaddám Huszein kijátssza a kurd kártyát is, és - békéért cserébe - autonómiát kínál nekik: így az Irak északi határvidékén küzdő kurd felkelők által lekötött iraki csapatok fölszabadulhatnának.
A kurdok nem bíznak Szaddám Huszeinben, aki húsz évvel ezelőtt már fölkínálta nekik az autonómiát, de ajánlata szemfényvesztésnek bizonyult. ,,Ám ha nem látunk reális esélyt arra, hogy a Nyugat segít az iraki demokrácia helyreállításában, akkor megkísérthet bennnünket egy ilyen ajánlat,, - jegyezték meg a források. (folyt.)
1990. szeptember 6., csütörtök 12:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ki döntheti meg Huszeint? - 3.
|
Ha Szaddám Huszein alkut kötne a kurdokkal, akkor kivédhetné azt a rémálmaiban felötlő lehetőséget, hogy Törökország esetleg fölmelegíti történelmi igényét arra a területre, amely valaha Moszul-tartomány néven tartozott az Ottomán Birodalomba, ma pedig Irak létfontosságú északi olajmezőit tartalmazza.
A kurd források hangoztatták: Kuvait elfoglalásakor Szaddám Huszein nemzetközi határt sértett meg, s ezzel olyan precedenst teremtett, amelyet Törökország fölhasználhat arra, hogy ismét előálljon Irak északi részére vonatkozó területi követelésével. +++
Palotás László, MTI-Panoráma
1990. szeptember 6., csütörtök 12:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|