 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Hack Péter és Demszky Gábor nyilatkozata a titkos alkalmazottak nyilvántartásáról
"A szabad demokraták elengedhetetlennek tartják, hogy az új
kormány, az új országgyűlés, a demokrácia új hatalmi ágai maguk is
megtisztuljanak.
A listák hitelességével szemben megfogalmazott kétségekkel
számolva tartalmazza törvényjavaslatunk, hogy a listán való
szereplésükről értesítettek még a nyilvánosságra hozatal előtt
megkérdőjelezhessék az adatok hitelességét. "
BBC, Késő esti műsor:
Interjú Gál Zoltánnal
"Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter beszélgetett Gál Zoltán
volt belügyminiszterrel, akinél először is így érdeklődött:
- A hírek szerint 5-10 ezer embert is érinthet ezeknek a
listáknak a megléte. Hogyan kerültek ezek a listák a
Belügyminisztérium zárolt részlegébe? Volt-e lehetőség arra, hogy
bárki ezekről másolatot készítsen - hiszen tudjuk, hogy több ilyen
nem hivatalos másolat, vagy másolatnak tartott iromány kering a
közéletben.
- Hogy kering vagy nem kering, ezt én pontosan nem tudom
megmondani. Valóban többen mondják, hogy kering, én nem láttam egyet
sem.
Azt, hogy hogyan kerülhetett ilyen lista - ha egyáltalán
kikerült - azt sem tudom megmondani.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Ki döntheti meg Huszeint - 2.
|
A damaszkuszi összesküvők tarka társaságot alkotnak. Akadnak
köztük Szíriában tanyázó arab nacionalisták, teheráni székhelyű
síita fundamentalisták, és megtalálhattók soraikban a Szaddám
Huszein által a hatvanas években szétzúzott Iraki Kommunista Párt
foszlányai, valamint a kurdok: az egyetlen gerillacsapatokkal
rendelkező erő.
A síita mohamedánok az iraki lakosságnak több mint a felét
alkotják. Ám a tisztikar - bár javarészt világi - kormányzó szunnita
muzulmán csoport tagjaiból áll, amely sohasem tűrné el, hogy a
síiták befolyásuk alá vonják a kormányt. A hadsereg 40 esztendeje
hadakozik a kurdokkal, s nyilvánvalóan nem egyezne bele, hogy e -
nem arab - hegyvidéki nép vezető szerephez jusson a kormányban,
hiába alkotja az iraki lakosságnak csaknem egynegyedét.
A kommunisták a leggyöngébb csoport, de nem élveznek széles népi
támogatást a szunnita arab nacionalisták sem, akik máig is hűségesek
a néhai egyiptomi elnök, Gamal Abdel Nasszer politikájához. A
források mégis azt állítják, hogy elfogadhatók lennének a hadsereg
számára, s némelyikük az áhított demokratikus kormány vezető
személyiségévé válhatna.
A nacionalisták mellett szól, hogy szunniták, ami összhangban
áll az iraki hagyománnyal, és élveznék Szíria - a Nyugathoz való
kötődés által meg nem rontott, arab szocialista állam - támogatását,
ami bármely új kormánynak szavahihetőséget kölcsönözne az arab
tömegek szemében.
A kurd forrásokat derűlátással tölti el, hogy Kuvait iraki
bekebelezése nemzetközi fölháborodást váltott ki. A szemlátomást
beálló patthelyzetben az Egyesült Államok és Öböl menti konzervatív
szövetségesei mindinkább az iraki ellenzék felé tekintgethetnek,
amely Szaddám Huszein belülről való megdöntésének eszköze lehet.
A kurd források nem zárták ki, hogy Szaddám Huszein kijátssza a
kurd kártyát is, és - békéért cserébe - autonómiát kínál nekik: így
az Irak északi határvidékén küzdő kurd felkelők által lekötött iraki
csapatok fölszabadulhatnának.
A kurdok nem bíznak Szaddám Huszeinben, aki húsz évvel ezelőtt
már fölkínálta nekik az autonómiát, de ajánlata szemfényvesztésnek
bizonyult. ,,Ám ha nem látunk reális esélyt arra, hogy a Nyugat
segít az iraki demokrácia helyreállításában, akkor megkísérthet
bennnünket egy ilyen ajánlat,, - jegyezték meg a források. (folyt.)
1990. szeptember 6., csütörtök 12:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|