|
|
|
|
A Kuril-szigetek helyzete
|
-------------------------
München, 1990. szeptember 4. (SZER, Világhíradó) - Ha egy szovjet külügyminiszter Tokióba látogat, önkéntelenül is arra gondolunk, hogy elsősorban a Kuril-szigetek ügyéről lesz szó. Sevardnadze utazásával kapcsolatban azonban a gazdasági kapcsolatok témája is óhatatlanul felmerül. Román Istvánt hallják:
- A Szovjetunió határaitól Nyugatra el tudta szánni magát a visszavonulásra, és ezzel egy olyan politikai nyitásra, amellyel gazdaságilag hatalmasat nyert. Kelet-Németország kiengedése a szovjet befolyási övezetből Moszkva számára meghozta a nyugatnémet gazdasági segítséget. Vajon képes-e a Kreml ugyanezt megtenni a Távol-Keleten?
A probléma látszólag ugyanaz, feladni területet, jelen esetben négy szigetet és cserébe megkapni Japántól az annyira óhajtott gazdasági támogatást.
Szovjetuniónak rettenetesen szüksége van a tőkénkre és a technológiánkra, különösképpen távol-keleti területén, mert Moszkvának nincs pénze a körzet fejlesztésére - mondotta az egyik tokiói kereskedelmi társaság főtisztviselője. De a japán cégek a minimumon tartják a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatokat. Japán külföldi beruházásainak egy tizedét teszi ki a szovjetunióbeli befektetés, és hasonlóképpen alacsony értékű a két ország közötti külkereskelem, ez az összforgalmat Japán felől tekintve 2,5 százalék. Mindennek oka politikai.
A századok folyamán mind a japánok, mind az oroszok behatoltak a Kamcsatka-félsziget és Hokkaido-sziget között elterülő 1300 kilométer hosszúságú Kuril-szigetcsoportra. 1875-ben a szigetlánc Japán birtokába került. 1945-ben a jaltai konferencián a Szovjetunió a Japán elleni hadbalépés jutalmául magának kötötte ki a Kuril-szigeteket és 1945 augusztusában, szeptemberében megszállta őket. (folyt.)
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|