Rendszerváltás és az MTI

	PFSZ vezető Szaddám Huszeinről - Chevenement
Párizs, 1990. szeptember 4. kedd (AFP/Reuter) - Miközben a francia védelmi miniszter az esetleges ,,öbölháboru,, emberveszteségeit latolgatta, Abu Ijad, a PFSZ második számu vezetője Szaddám Huszein tárgyalási szándákairól nyilatkozott. A Libération címü francia lapnak adott, kedden nyilvánosságra került interjújában a palesztin vezető kijelentette: az iraki elnök kész a tárgyalásokra, elengedné túszait sőt, Kuvait területének jelentős részéről is kivonulna, ha megfelelő garanciákat kapna arra, hogy az Egyesült Államok katonailag nem támadja meg országát. A palesztin vezető nem részletezte, honnan származnak információi, de kijelentette, hogy Szaddám tárgyalásos megoldást keres, ami azonban semmiképpen sem tűnhet részéről a gyengeség jelének. Abu Ijad szerint az iraki vezetőnek a biztosítékokon kívül két olyan feltétele is van, amelyek ,,nem vitatémák,,: az egyik az, hogy Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah kuvaiti emír nem kerülhet ismét hatalomra, a másik pedig, hogy meg akarja tartani Bubjan szigetét, hogy jobb kijutást biztosítson magának az Öböl felé. További kikötése az, hogy Kuvait területéből megtarthassa azt a határmenti földsávot, amit saját magáról nevezett el, amikor egy héttel ezelőtt Kuvaitot Irak 19. tartományának nyilvánította. Abu Ijad szerint Szaddám Huszein egyáltalán nem biztos abban, hogy országa nem lesz katonai támadás célpontja, mégha ki is vonná csapatait Kuvaitból, és elengedné a túszokat. Meg van ugyanis győződve arról, hogy az Egyesült Államok meg akarja ragadni a válság kínálta lehetőséget ahhoz, hogy a lehető legjobban legyengítse az iraki hadsereget, lerombolja nem hagyományos fegyvereit és katonai arzenálját s megtiltsa azt, hogy az olajfegyvert politikai célokra használja - mondta a palesztin vezető. A francia védelmi miniszter szerint legalább 100 ezer ember halálával járna egy esetleges öbölbeli háború. Jean-Pierre Chevenement a francia rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette azt is: szerinte jogi alap sincs arra, hogy a nyugati erők támadást indítsanak Irak ellen, még a megszállt Kuvait felszabadításának címén sem. Chevenement szerint a háborús megoldás hívei nem veszik figyelembe, hogy a támadó erők ugyanolyan nehézségekkel találnák magukat szemben, mint az Egyesült Államok Vietnamban vagy a Szovjetunió Afganisztánban. A szocialistapárti minisztert többször is lemondásra szólították fel politikai ellenfelei az Öböl-válság ügyében vallott mérsékelt álláspontja miatt. bm ke pi +++ 1990. szeptember 4., kedd 18:14
Vissza »