|
|
|
|
Sajtószemle
|
London, 1990. szeptember 4. (BBC, kora reggeli híradás)
A legtöbb ma reggeli lap fő híre a kuvaiti brit nagykövetség által szervezett evakuáció. A kölcsönzött buszokból álló konvojban többszáz ottrekedt angol asszony és gyermek utazik majd Bagdadba. A remények utazása lesz ez - írja a Daily Mirror, hiszen ezek az elkeseredett angolok abban bíznak, hogy Szaddam Husszein elnök lehetővé teszi számukra, hogy Bagdadból hazarepüljenek, vagy folytassák útjukat Jordánia felé. Több lap azonban kevésbé optimistán ítéli meg a kuvaiti angol asszonyok és gyermekek esélyeit.
A Guardian rámutat - nincs garancia arra, hogy ezeket az embereket Bagdadban nem fogják ismét csak túszként kezelni. A lap hozzáteszi, hogy bár a lépés mögött emberbaráti meggondolások húzódnak, annak elfogadása, hogy a túszokat nem lehet közvetlenül Kuvaitból evakuálni, lényegében hallgatólagos elismerése annak, hogy Kuvait fővárosa, adminisztratív szempontból legalábbis, Bagdad. Az Independent véleménye szerint az angol asszonyok és gyermekek evakuálására szervezett konvoj praktikus, de ugyanakkor igen kockázatos kísérlet és ez a reménységgel vegyes bátor elszántság némileg Dunkerque-re emlékeztet.
A Times a párizsi diplomáciai erőfeszítéseket tekinti át. A francia fővárosban Perez de Cuellar ENSZ főtitkár talákozott Mitterrand francia elnökkel és Husszein jordániai királlyal. A Times megjegyzi, hogy Perez de Cuellar és Huszein király párizsi látogatását mérsékelt lelkesedés fogadta és ennél is kevesebb reményt fűznek ahhoz, hogy megbeszéléseik áttörést hozhatnak a Perzsa öböl menti konfliktusban. Husszein király párizsi megbeszélései előtt itt Londonban folytatott tárgyalásokat Margaret Thatcher angol miniszterelnökkel. A jelentések szerint - írja a Times -, ezek a tárgyalások nem nevezhetők baráti légkörűnek és kevesen hitték, hogy az Elysee palotában melegebb fogadtatásban részesítik Husszein király elképzeléseit. A Times rámutat, hogy a franciák legújabb közel-keleti politikája arra enged következtetni, hogy Párizs London és Washington oldalára áll. (folyt.)
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
|
|
- Sajtószemle
|
Ugyanakkor a lap megjegyzi, hogy továbbra is nyitott kérdés, vajon Franciaország módosítja-e azt a korábbi álláspontját, miszerint a válsággal kapcsolatos európai lépéseket szűkebb korlátok közé kellene szorítani. A Guardian is úgy véli, Franciaország a korábbinál szorosabban működik együtt az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával. Mint a lap rámutat, Mitterand elnök először független politikát kíván folytatni, a közvetítő szerepe lebegett előtte. Bagdad túszszedése azonban megváltoztatta a francia álláspontot.
A ma reggeli lapok részletesen vizsgálják a válsággal szembeni szovjet álláspontot is. A Times különös figyelmet szentel a szovjet külügyminisztérium kijelentésének, melyben cáfolják azokat a híreszteléseket, hogy a Perzsa öböl menti válság feszültséget teremtett volna a két nagyhatalom viszonyában. A lap rámutat, hogy a Szaud-Arábia-i amerikai katonai jelenlétről szólva a külügyi szóvivő egészen más hangot ütött meg, mint egy héttel korábban, amikor burkoltan ugyan, de Moszkva elítélte Washington katonai akcióját. Az Independent arra figyelmeztet, hogy ha Gorbacsov elnök nem áll a Szaddam Husszein politikáját elítélő nemzetközi összefogás mellé, a szovjet vezető nem számíthat a Nyugat további támogatására.
A vasárnap esedékes Helsinki szovjet-amerikai csúcstalálkozónak mind Gorbacsov, mind pedig a kelet-nyugati kapcsolatok szemszögéből nézve igen nagy a tétje - írja a ma reggeli Independent. Mint a lap megjegyzi, a Szovjetunió lassan visszavonja a külföldi forradalmi kormányoknak nyújtott korábbi támogatását és fokozatosan a status quo egyik tartópillérévé válik. +++
di
1990. szeptember 4., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|