|
|
 |
|
 |
NSZK-Közel-Kelet - összefoglaló (1.rész)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. szeptember 3. hétfő (MTI-tud) - Hétfőn Bonnban
tárgyalt az Irakkal jószomszédi kapcsolatokat ápoló Jordánia
uralkodója, Husszein király és a Bagdadot halálos ellenségként
számon tartó izrael védelmi minisztere, Mose Arensz. Mindkettőjük
legfőbb tárgyaló partnere Helmut Kohl kancellár volt, de Mose Arensz
korábban találkozott Gerhard Stoltenberg védelmi miniszterrel is,
Husszein pedig Richard von Weizsa:cker köztársasági elnökkel és
Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel.
Husszein a legújabb öböl-válság politikai rendezése érdekében
tartózkodik európai körúton. A látogatásokkal párhuzamosan a bonni
külügyminisztérium bejelentette, hogy leállt a külföldi asszonyok és
gyerekek kiszállítása Irakból, mert a helyi hatóságok az iraki
repülőgépek bojkottjára hivatkozva nem adnak leszállási engedélyt
nyugati gépeknek. A hét végén körülbelül hétszázan hagyhatták el
Irakot, főleg asszonyok és gyerekek.
A nyugatnémet-izraeli és a nyugatnémet-jordániai tárgyalásokon a
felek egyetértettek a katonai összecsapás elkerülésének
szükségességében.
Az Arensz-Kohl találkozóról kiadott közlemény szerint
megállapíttatott, hogy a legújabb öböl-konfliktus ,,megnövekedett
veszélyt jelent Izrael biztonságára nézve.,,
A Kohl-Husszein találkozón az előzetes jelzések értelmében szóba
kerülhetett az Ammannak nyújtandó bonni segélynyújtás kérdése is. A
múlt héten Washington szorgalmazta, hogy az NSZK egymilliárd márkát
fizessen be egy segélyalapba, amelyből az Irak elleni embargó miatt
károsuló országok részesednének, például Jordánia, Egyiptom, vagy
Törökország. (folyt.)
1990. szeptember 3., hétfő 18:56
|
Vissza »
|
|
NSZK-Közel-Kelet - összefoglaló (2.rész)
|
Ami a viszály megoldását illeti, Bonnban nagy reményeket fűznek
George Bush és Mihail Gorbacsov helsinki találkozójához.
Mint Hans-Jürgen Wischnewski, az első számú közel-keleti
szakértőnek számító SPD-politikus hétfőn délután egy
sajtóértekezleten közölte, kívánatos lenne, ha Moszkva és Washington
,,ultimátumot,, intézne Irakhoz az országban rekedt külföldiek
szabadon bocsátása, illetve a Kuvaitból való kivonulás érdekében.
Wischnewski, aki a napokban járt hosszabb közel-keleti körúton,
pesszimistan ítélte meg a politikai kibontakozás esélyeit. Lényegi
kérdés, hogy mind Irak, mind az Egyesült Államok ,,arcvesztés,,
nélkül kecmeregjen ki a konkfliktusból. Annak menetrendje szerinte a
következő lehetne: 1. a külföldiek kiengedése, 2. kivonulás
Kuvaitból, 3. arab egységekkel is feltöltött ENSZ-csapatok
bevonulása Kuvaitba (az ország szuverenitásának helyreálllítása), 4.
az összes külföldi haderő kivonása az öböl térségéből, majd végül
tárgyalások lefolytatása.
A veterán, közvetítői múltjáról ismert nyugatnémet politikus
szerint változásnak kellene beállnia az arab világban a konfliktus
esetleges békés rendezése után. A térségben számos helyen ,,a
szegények harca a gazdagok ellen,, képletre redukálják az
öböl-konfliktust, éppen ezért az olajbevételeket igazságosabban
kellene elosztani. Egyes országokban bizonyos demokratizálási
lépések sem tűrnek halasztást - vélekedett. +++
1990. szeptember 3., hétfő 19:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|