Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. szeptember 2. (BBC, kora reggeli híradás) Több száz nyugati állampolgár, akit Irak ejtett túszul miután megszállta Kuvaitot, repülőgépen hazafelé tart. Röviddel ezelött az iraki légitársaság egy óriásgépe szállt le a londoni repülőtéren, fedélzetén mintegy 300 nővel és gyermekkel, akik többsége angol állampolgár. Az utasokat hivatalos személyek üdvözölték, köztük a külügyi államminiszter is aki karjában vitte le a repőlőgép lépcsöjén az egyik kislányt. A gép utasai között van Jackson amerikai politikus is, aki néhány amerikai állampolgárt kísér a gépen. A repülőgép korábban Párizsban is landolt, hogy a francia állampolgárok kiszállhassanak. A repülőgép Washingtonba fog tovább repülni. Néhány órával korábban pedig 300 nő és gyermek egy nyugatnémet utasszállító gép fedélzetén Frankfurtba érkezett. Az utasok között több mint 20 ország állampolgára volt, köztük németek, amerikaiak és spanyolk is. A polgári személyek légi úton való elszállítása elött napokig bizonytalanság követte azt az iraki bejelentést, hogy a külföldi állampolgárságú nők és gyermekek távozhatnak. A BBC bagdadi tudósítója szerint a távozók közül sokan a hátra hagyott férjek és apák miatt aggódtak. Tudósítónk szerint az utasok azt mndták, hogy az irakiak általában jól bántak velük, bár néhányan azt mondták, kuvaiti otthonukból mellüknek szegzett fegyverrel rángatták ki őket. Iraki illetékesek szerint az evakució valószínűleg folytatódni fog a most következő héten is. Bejelentették, hogy Bush és Gorbacsov elnök a jövő vasárnap Helsinkiben megvitatja az öböl-válságot és más kérdéseket is. A találkozót több mnt egy hete Bush elnök javasolta. Mint mondta, nem tűznek ki konkrét témakört, hanem szabad eszmecserét fognak tartani. A két elnök legutóbb júniusban találkozott. A BBC washingtoni tudósítója rámutat, hogy Bush és Gorbacsov azóta nem tárgyalt, hogy Irak egy hónappal ezelött megszállta Kuvaitot, habár külügyminisztereik szinte naponta kapcsolatban állnak. Bush kifejtette, hogy meg van elégedve a Szovjetunió együttműködésével és a csúcstalálkozót nem azért tartják, mert esetleg félni kellene, hogy a két ország ellentétbe kerülne a válság kapcsán. (folyt.) 1990. szeptember 2., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Tudósítók azonban azt mondja, bár Bush és Gorbacsov egyetért abban, hogy Iraknak ki kell vonulnia, a Szovjetunió egyre nyugtalanabb az amerikai erők beáramlása miatt az öböl térségében. Thatcher brit miniszterlenök kijelentette, hogy Angliát nem rettenti el a katonai erő szükség esetén való alkalmazásától, hogy Irak külföldi állampolgárokat tart fogva. Egy ma műsorra kerülő televízió interjúban Thatcher asszony kifejti, a külföldiek Irakban való fogva tartása az úgynevezett emberi pajzs nem befolyásolhatja a politikai döntéseket. A miniszterelnök kijelentette, hogy egy diktátor ellen akkor is fel kell lépni ha túszokat is tart fogva, mert egyébként a diktátor győz. Szultan herceg, Szaud-Arábia honvédelmi minisztere kijelentette, országa nem tűri meg, hogy az Egyesült Állalmok Szaud-Arábia területéről indítson támadó tevékenységet. A miniszter hangsúlyozta, csak az iraki agresszió elleni védelem okából hívták Szaud-Arábiába az amerikai és más külföldi egységeket. Hozzáfűzte, Szaud-Arábia célja továbbra is az iraki csapatok kivonása Kuvaitból és Kuvait törvényes kormányának visszahelyezése, e célt azonban békkés módon kívánja elérni. Pérez de Cuellár és Tarik Aziz iraki külügyminiszter befejezte kétnapos tárgyalását az öböl-válságról Jordánia fővárosában, Ammanban. Aziz haszonsnak írta le a találkozót, de kijelentette, hogy egy bonyolult helyzetet nyugodt diplomáciával és türelemmel lehet megoldani. Aziz ezt követően hazatért Bagdadba. Pérez de Cuellár a tárgyalásokról egy mai sajtókonferencián fog nyilatkozni. Borisz Jelcin, Gorbacsov elnök legfőbb riválisa, az Orosz Köztársaság radikális elnöke, lemondásra szólította fel a szovjet kormányt. Egy sajtókonferencián Moszkvában kijelentette, a Rizskov miniszterelnök vezette kormánynak le kell mondania ahhoz, hogy az elsöprő gazdasági reformok sikeresek lehessenek. Elmondta, hogy követelését a központi és szovjet köztársasági vezetők pénteki együttes űlésén tette Moszkvában, és, hogy Gorbacsov elnök fontolóra veszi javaslatát. A szovjet elnök azonban már elutasított egy átfogó kormányváltozás elgondolását. Csehszlovákiából érkező jelentések szerint lemondott Adamec kommunista pártvezető. A prágai rádió szerint egészségi okokból határozta el magát a lépésre. (folyt.) 1990. szeptember 2., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Adamec továbbá tudtul adta, hogy több időt akar szentelni annak a munkának, melyet parlamenti képviselőként kell elvégeznie. A 64 éves Adamec Csehszlovákia minszterelnöke volt mielött múlt decemberben a kommunista párt elnöke lett. A párt első titkára veszi át az elnöki posztot. A pakisztáni ügyvívő, Karami, közölte, hogy korrupciós vádakat emelnek Bhutto korábbi miniszterenök ellen. A belügyminiszter közölte, hogy a vádakat szilárd bizonyítékokra alapozzák. Nem mondta viszont, hogy a vádemelésre mikor kerül sor és azt sem közölte, Bhuttót az egyik rendkívüli ítélőszék elé állítják-e, melyeket nemrégiben hoztak létre korrupciós ügyek kivizsgálására. Bhutto kormányát az államelnök váltotta le a múlt hónapban állítólagos korrupció, hozzá nem értés és hatalommal való visszaélés miatt. Bhutto cáfolta az állításokat és a fegyveres erőket vádolja azzal, hogy megszervezték hivatalból való leváltását. +++ 1990. szeptember 2., vasárnap
Vissza »