|
|
 |
|
 |
Magyar helyzetkép a Morgenpostban (1.rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Nyugat-Berlin, 1990. szeptember 2. vasárnap (MTI-tud) - A
magyaroknak időnként nosztalgiájuk támad a gulyáskommunizmus iránt -
írja vasárnapi helyzetjelentésének címében a nyugat-berlini Berliner
Morgenpost Budapesten járt munkatársa. Jürgen Marks meglátása
szerint a magyarok fölébredtek a reformok bódulatából, s immár
,,macskajaj,, jellemzi hangulatukat.
Igaz, hogy tavaly októberben kikiáltották a Magyar
Köztársaságot, s márciusban lezajlottak az - 1947 óta - első szabad
választások. Ám a magyaroknak ma rosszabbul megy a soruk, mint Kádár
János szinte már legendás gulyáskommunizmusa idején. A tudósító
Pozsgay Imre szavait idézi: ha az emberek a reform szót hallják,
nyomban és kizárólag inflációra és munkanélküliségre gondolnak.
Az országban borongós a hangulat, a fölmérések a demokráciával
kapcsolatos fásultságról tanúskodnak, amit megerősít az
elnökválasztás módjáról tartott népszavazás részvételi aránya (14
százalék). Sokan értetlenül háborognak azon, hogy a parlamentben a
honatyák hónapokon át veszekednek az új állami címeren, miközben az
ország gazdasága romokban hever. Az infláció éves szinten 30
százalék felé közelít, az év végére a munkanélküliek száma eléri a
százezret. Az ország külföldi adósságállománya meghaladja a 30
milliárd márkát, ami egy főre számítva a legmagasabb
Kelet-Európában. Minden harmadik magyar súlyos anyagi gondokkal
küzd, miközben a lakosság egytizede a szegénységi határt jelző havi
90 márkás jövedelemszint alatt vegetál.
A magyarok elsősorban az NSZK-tól illetve az egyesült
Németországtól remélnek hathatós impulzust a posztszocialista
dilemmából kivezető úton. Elvégre Budapest volt az, amely tavaly
szeptember 11-ikén megnyitotta határait a keletnémet menekülők
előtt. Ezzel a magyarok ásni kezdték a Honecker-rezsim sírját és
hathatósan egyengették az utat a német egység felé. (folyt.)
1990. szeptember 2., vasárnap 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar helyzetkép a Morgenpostban (2.rész)
|
Csakhogy egyelőre Magyarország távolról sem nevezhető a német
fejlemények haszonélvezőjének - állapítja meg Marks. - Az NDK-val
folytatott kétoldalú kereskedelem összeomlott, Berlin egymás után
mondja fel a szerződéseket, ami Antall kormányfő becslése szerint
500 millió márkás kárt okozott Budapestnek. Habár Bonn hitelekkel,
vegyes vállalatok támogatásával és gyakorlati gazdasági segítséggel
kötelezte el magát Budapest mellett, a magyarok ennél többet vártak.
,,Mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból. A D-márka
azonban most az NDK-ba áramlik, s nekünk csupán egy elismerő
vállveregetés jut.,, - idézi a tudósító egyik budapesti
besszélgetőpartnerét.
Ilyen értelemben zajlott Lothar de Maizier e keletnémet
miniszterelnök soproni látogatása is. Az NDK-polgárok első tömeges
méretű menekülésének évfordulóján csupán köszönetet kívánt mondani a
magyaroknak a vasfüggöny megnyitásáért. A kétoldalú kereskedelmi
problémák megoldását átengedte a jövendő össznémet kormánynak. +++
1990. szeptember 2., vasárnap 14:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|