Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › szeptember 02.
1989  1990
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Nyílt levél a Magyar Köztársaság kormányához az ifjúsági munkanélküliségről

"Egy szociális piacgazdaságban az első munkahelyhez jutás állampolgári jog kell legyen, melynek érvényesítését: - a gyakornoki rendszer széleskörű meghonosításával (az állam állja a munkaadó helyett a fizetés egy részét meghatározott ideig) - a pályakezdőket foglalkoztatóknak adott adókedvezménnyel, - mundenki által pályázható jelentős átképzési alapok létesítésével, - részmunkaidős foglalkoztatással lehet elérni."
SZER, Világhíradó:

Tanévnyitó

" Az iskolák államosítását követően alapfokútól az egyetemig érvényesült a kommunisták szándéka, miszerint az oktatást és a politikát nem szabad kettéválasztani, mert a magas szintű szakmai, elméleti tudásnál gyakorta fontosabb az úgynevezett világnézeti tisztánlátás, a lenini-marxi ideológia kételkedés nélküli elfogadása."

Antall József - befejező nap 1.

Kun Erzsébet és Pach Ferenc, az MTI tudósítói jelentik:
Helsinki, 1990. szeptember 1. szombat (MTI-tud.) - Antall József miniszterelnök finnországi látogatásának befejező napján, szombaton előbb pártja elnökeként a finn Nemzeti Koalíciós Párt vezetőivel tanácskozott, majd hazánk helsinki nagykövetségére látogatott, ahol Hargita Árpád nagykövet ebédet adott a magyar kormányfő tiszteletére.


Antall József a nagykövetségen rögtönzött sajtóértekezleten
válaszolt a jelen levő magyar újságírók kérdéseire.

    Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök hogyan ítéli meg a magyar
pártok szerepét az Európai Demokrata Szövetségben, Antall József
kijelentette: A Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-
Földmunkás és Polgári Párt, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt -
csakúgy, mint az EDU-ba most felvett cseh, illetve szlovák pártok -
úttörő szerepet játszott az európai egység megteremtésében. Utalt
arra, hogy az európai egységmozgalomban a második világháború után
kulcsszerepet töltött be a kereszténydemokrácia, és a közép- illetve
a dél-európai kereszténydemokrata mozgalmakhoz csatlakozott
konzervatív, illetve konzervatív liberális pártokkal együttesen
alkotják az EDU-t. E pártszövetségbe kerülés egyben azt jelenti -
hangsúlyozta -, hogy az európai szervezetekben, így az Európai
Parlamentben vagy az Európa Tanácsban is frakcióként tudnak
együttműködni.

    Arra a felvetésre, hogy az EDU-tagság - a politikai
kapcsolatokon túl - a gazdasági együttműködésben is előnyt jelent-e
országunk számára, Antall József elmondta: erről meg van győződve, s
ez volt az egyik oka annak, hogy szorgalmazta a belépést az Unióba.
Mint kifejtette: más pozícióból lehet tárgyalni a partnerekkel, ha
hasonló politikai szervezeteknek, vagy egy európai, illetve
nemzetközi pártszövetségnek vagyunk a tagjai. Hozzáfűzte
tájékoztatásként, hogy a tanácskozáson felvetődött hasonló
világkonferencia budapesti megrendezése is, amelyre várhatóan 1992.
nyarán kerül sor. Ezen az értekezleten az EDU pártjain kívül részt
vesznek majd a japán kormányzó párt és más hasonló irányzatú pártok
képviselői is. (folyt.)



1990. szeptember 1., szombat 15:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Antall József - befejező nap 2.


A miniszterelnök egyúttal kifejtette: az EDU-tagság fontos abból
a szempontból is, hogy ezzel Magyarország képviseletet kapott az
egyik legfontosabb nemzetközi pártszövetségben. Ide ugyanis olyan
országok szervezetei kerülhetnek be, amelyeket demokratikusan
választott országgyűlési pártokként tartanak nyilván.

    A konferencia záróokmánya kimondja, hogy a szocializmusnak vége.
Antall József e kitétellel kapcsolatban úgy nyilatkozott: Európában
a szocializmus egy hosszan tartó vezető szerep után, mint ideológia,
mint politikai irányvonal, mint társadalmi berendezkedés,
meghatározó eszme, megbukott. Természetesen szocializmusaon mást
értenek a Szovjetunióban, mást Európában, s megint más Amerikában.
Működő szocializmusról azonban még a hívei sem beszéltek soha.

    Még a konferenciához kapcsolódóan Antall József kijelentette: a
közép-kelet-európai unióra tett javaslatával nem politikai vagy
gazdasági együttműködést, összefogást kezdeményezett, hanem
kizárólag egy biztonsági, védelmi közösség létrehozását
indítványozta.

    A magyar miniszterelnök Helsinkiben kétoldalú megbeszéléseket is
folytatott a konferencián jelen levő több politikussal. E
találkozókat elemezve úgy értékelte: a legfontosabb és súlyánál
fogva legjelentősebb megbeszélése Margaret Thatcher brit
miniszterelnökkel volt. A brit politikus közeli magyarországi
látogatásának előkészítésén túl szóba került az is, hogy
Nagy-Britannia egyik úttörője volt annak, hogy bizonyos országok
minél gyorsabban csatlakozhassanak az Európai Gazdasági Közösséghez.
Margaret Thatcher nagy érdeklődést mutatott a kelet-közép-európai
térség iránt. A Német Szövetségi Köztársaság Küldöttségével
létrejött találkozó fontosságát emeli - mutatott rá a miniszterelnök
- ,hogy az NSZK két pártja, a CDU és a CSU oszlopos tagja az
Uniónak, emellett Magyarország egyik ajánlója volt az EDU-ba. A
megbeszélésen ezúttal is szóba került az a segítség, amely
hátrányunk kiegyenlítésében elengedhetetlen - elsősorban a szovjet
szállítások, illetve a magyar-NDK kereskedelmi kapcsolatok
lecsökkentése, másrészt az iraki-kuvaiti válság okozta nehézségeink
miatt. (folyt.)



1990. szeptember 1., szombat 16:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Antall József - befejező nap 3.


A dán politikusokkal főként a beruházások, befektetések
lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat Antall József. Fontos
témaként merült fel a dán mezőgazdasági tapasztalatok átadása is,
mint olyan példa, amely segíti a Közös Piachoz való csatlakozást.
Felvetődött a kétoldalú együttműködés keretében harmadik piacon való
együttes megjelenés lehetősége is.

    Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy milyen módon kínálkozik
lehetőség a magyar-finn együttműködés megújítására, Antall József
elmondta:

    - Országaink kapcsolata régi hagyományokon alapszik.
Együttműködésünk az elmúlt időszakban is rendkívül jelentős volt, s
ezt a jövőben fokozni kell. Finnország ugyanis egyike azoknak az
országoknak,amelyek az elmúlt évtizedekben valóban végre tudták
hajtani azt a termékszerkezet-váltást, megújhodást, amely a 6O-as
évek ipari-technológiai forradalmának eredményeként végbement
Európában. A Nokia cégnél tett látogatás is bizonyítja: a korábbi
hagyományos iparcikkeket előállító üzemek mellett a legmodernebb
elektronika is tért hódított a finn iparban, kialakult a modern,
piacra orientált iparág. Lehetőség kínálkozik arra is, hogy a finnek
növeljék beruházásaikat Magyarországon. A magyar bankhálózat
fejletlensége miatt a finnek által adományozott 1OO millió dolláros
hitelnek eddig csak alig több, mint 1O százalékát vettük igénybe.
Hasonló a helyzet a bajor és a baden-württembergi hitelekkel is.
Pénzügyi politikánknak is arra kell törekednie - az infláció
megfékezése, a fizetési mérleg fenntartása, az IMF-ben, a
Világbanknál való kötelezettségünk fenntartása mellett -, hogy
vállalkozásbarát piacot teremthessünk, és elősegíthessük a
beruházásokat - szögezte le a magyar miniszterelnök.

    Antall József délután felkereste a Seurasaari skanzent, majd a
nagykövetségen Finnországban élő magyarokkal találkozott. +++



1990. szeptember 1., szombat 16:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD