|
|
|
|
Újabb hitel Magyar- és Lengyelországnak
|
---------------------------------------
Köln, 1990. szeptember 2. (DLF, Esti krónika) - Magyarország és Lengyelország közel 1 milliárd márkás hitelt kap a Német Szövetségi Köztársaságtól. A kölcsönért a német állam vállal kezességet. A szövetségi parlament illetékesei is hozzájárultak a hitelnyújtáshoz, ezzel 8 milliárd márkára emelkedett a Lengyelországnak adott kölcsönök és a fizetendő kamatok azon összege, amelyért a nyugatnémet állam kezeskedik.
A Szövetségi Köztársaság 465 milliárd márka összegű hitelt folyósít Lengyelországnak. A nyugatnémetek ezzel a kölcsönnel járulnak ahhoz a Lengyelország gazdasági helyzetének stabilizálását szolgáló nemzetközi alaphoz, amely összesen 1 milliárd dolláros hitelt jelent Lengyelország számára. Rudolf Horst kommentárja következik:
- Elsősorban politikai háttere van annak, hogy mind Magyarország, mind Lengyelország olyan hitelt kap, amelyért az állam vállal kezességet. Bonn kötelességének érzi, hogy segítséget nyújtson Magyarországnak, hiszen Kelet-Európában a budapesti kormány tette először lehetővé az NDK polgárainak a Szövetségi Köztársaságba való kiutazást. Mindez egy évvel ezelőtt történt. Végül is ez indította el azt a folyamatot, amely az NSZEP-rezsim összeomlásához vezetett.
Bonn egyúttal méltatja Magyarország fáradozásait is, amellyel gazdaságát igyekszik szanálni, szilárd külkereskedelmi kapcsolatokat próbál létesíteni, hogy csökkenthesse felhalmozódott adósságait.
Az idei év első felében jelentősen javult az ország teljesítménymérlege, amely közel 200 millió dolláros pozitívumot mutat. 1989. első hat hónapjában közel fél milliárd dollár hiányról tanúskodott a teljesítménymérleg. (folyt.)
1990. szeptember 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Újabb hitel Magyar- és Lengyelországnak - 1. folyt.
|
Német szemszögből a magyarok mindenképpen kedvező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy asszociált államként csatlakozhassanak az Európai Közösséghez. Ez a lépés jelentősen megkönnyítené a teljes jogú tagság elnyerését.
A Szövetségi Köztársaság szakértői már közel sem értékelik ilyen pozitívan Lengyelország gazdasági fejlődését. Eddig már ötször ütemezték át a lengyel tartozások visszafizetését. Ennek ellenére csak nagyon kevés pozitív jel mutatkozik a lengyel gazdaságban. A német szakértők szerint ez elsősorban a bizonytalan belpolitikai helyzetre vezethető vissza. Itt azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban nem fogadják osztatlan örömmel a Lengyelországnak nyújtott hitelekről szóló híreket.
Nem csupán a szülőföldjükről elűzött németek szervezeteinek funkcionáriusai ellenzik az újabb hitelek nyújtását, hanem a nyugatnémet lakosság széles rétegei is, amelyek ráadásul nem sok megértéssel fogadják azoknak a lengyeleknek a bevándorlását, akik német származásukra hivatkoznak.
A fokozódó ellenszenv hátterében persze a német egység gazdasági következményeitől való félelm is meghúzódik.
Kormány- és parlamenti körökben azzal magyarázzák az újabb hitelt, hogy a két német állam egyesítéséből adódó gazdasági, pénzügyi és szociális nehézségek ellenére sem szabad megfeledkezni a kelet-európai államokról. Idetartozik Csehszlovákia és a Szovjetunió is. Bonn és Moszkva jelenleg arról tárgyal, hogy milyen formában nyújtson segítséget a Szövetségi Köztársaság a Szovjetuniónak a szovjet csapatok NDK-ból való gyors kivonásának elérésére. (folyt.)
1990. szeptember 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Újabb hitel Magyar- és Lengyelországnak - 2. folyt.
|
Jelentős szerepet játszik az a kérdés is, hogyan rendezze a Szövetségi Köztársaság az NDK-nak a KGST-országokkal szembeni szállítási és átvételi kötelezettségeit. Az NDK-t bonyolult kereskedelmi kapcsolatok kötik össze Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal is. Október 2-ika után a szövetségi kormánynak kell átvenni a kötelezettségek teljesítését. A Magyarország és Lengyelország számára nyújtandó hitelek az első határozott lépések ebbe az irányba. +++
1990. szeptember 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|