Rendszerváltás és az MTI

	Kelet-Európai egyházak
---------------------- London, 1990. szeptember 1. (BBC, Panoráma) - Négynapos konferenciát rendeztek a kelet- és közép-európai egyházak helyzetéről és feladatairól a megávltozott politikai klímában. Lukács László, a Vigilia szerkesztője olyan értelemben nyilatkozott a konferencián, hogy az egyházaknak nincsenek meg a kellő szellemi és anyagi tartalékai a hatalmas feladat ellátásához. Németh Géza református lelkész maga is részt vett a konferencián. Tőle kérdezem először is: egyet ért-e Lukács László véleményével? - Igen. Hallatlan lehetőségek nyíltak meg minden országban, csak 20-25 római katolikus lelkészképző intézet nyílt meg a térségben, Magyarországon is több középiskola indul. Mindenhova emberekre van szükség, képzett emberekre és technikai felszerelésre. Éppen ezért a konferencia egyik feladata volt tárgyalni arról, hogy hogy tudnának a nyugat-európai keresztény egyházak tényleges segítséget nyújtani ezekhez a feladatokhoz, hiszen a keresztény egyházaknak az újra-felépítéséről van szó, az oktatási program megkezdéséről, számtalan könyvkiadási feladat van. A különféle missziók és egyházi szeretetszolgálatok hangolták össze a lehetőségeiket, hogy segítségül legyenek. Gondoljuk csak el, hogy egyedül Ukrajnában a most helyreállított görög katolikus egyház micsoda gondokkal küzd, épületekkel, könyvkiadással, bibliákra van szüskég, töménytelen mennyiségre. Az orosz ortodox egyház megkezdené a hitoktatást. - Sikerült konkrét megállapodásra jutni, hogy milyen segítséget tudna nyújtani a Nyugat? - Igen. Azt határozta el a konferencia, hogy egy folytatólagos bizottságot hoz létre, amelyik a következő két évben összehangolja a felajánlásokat és a támogatási lehetőségeket, ugyanankkor kitűzte azt a célt, hogy valahol Kelet-Európéban - én remélem, hogy ez a valahol Magyarországon lesz - 1992-re összehívjuk újra ezt a Kelet-Nyugat nagy konferenciát. (folyt.) 1990. szeptember 1., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Kelet-Európai egyházak - 1. folyt.
- A 40 év kommunizmus tehát nagyon súlyos nyomokat hagyott az egyházban, az egyházi képviselők megosztottságát illetően is. Németh Géza lelkész szerint begyógyíthatók-e e megosztottságból fakadó sebek? - Vannak olyan egyházak már, ahol ezek a sebek begyógyultak. Vannak olyan egyházak, ahol a nemzeti helyi egyházaknak a feladata rendet csinálni. Elsősorban arról van szó, hogy be kell azt vallani, hogy nagyon sok egyházi vezető nem a nép és az egyház akaratából került kulcspozíciókba, hanem a különböző államok kommunista pártjai jelölték őket. Ez a helyzet Magyarországon is. Az előttünk álló feladat az, hogy a társadalmi változásoknak megfelelően szabad választások legyenek az egyházakban. Ez az oka annak, hogy a Református Egyházi Megújulási Mozgalom a múlt héten tartott konferenciáján egy felhívást intézett a magyar parlamenthez és a kormányhoz, hogy adja ki azoknak a névsorát, akik az elmúlt évtizedekben a BM és az ÁVH részére olyan informátori tevékenységet végeztek, amivel egyháztagjaiknak vagy lelkésztársaiknak egyértelműen kárt okoztak. Amennyiben nyilvánosságra kerül az ilyen módon és ilyen mélységben együttműködőknek a neve, akkor természetes dolog, hogy ezek az emberek nem kerülhetnek be az új vezetőségbe. - Most a konferencia befejeztével Lelkész úr mit tart a legfontosabb feladatának? - A legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy továbbra is azzal foglalkozzam, ami egyik fő témája volt a konferenciának: a nacionalizmus kérdésével. Ugyanis áttekintve a jelen kelet-európai helyzetet, egyezségre jutottunk abban, hogy a kommunizmus ördöge után a második legveszélyesebb ördög szabadon garázdálkodik, ez pedig az agresszív nacionalizmus. A konferencia kimondta egyértelmű határozatban, hogy az agresszív nacionalizmus támogatása bármelyik többségi egyház részéről eretnekség. (folyt.) 1990. szeptember 1., szombat
Vissza »

	- Kelet-Európai egyházak - 2. folyt.
A konferencia kimondta egyértelmű határozatban, hogy az agresszív nacionalizmus támogatása bármelyik többségi egyház részéről eretnekség. Tehát ezzel a konferencia állást foglalt, hogy a többségi egyházaktól, így például a román ortodox egyháztól is elvárható, keresztény világnézeti alapon, hogy a kisebbségeket, így például a magyar kisebbségeket Romániában védi, támogatja saját népe agresszióival szemben. +++ 1990. szeptember 1., szombat
Vissza »