Rendszerváltás és az MTI

	Csökkentették az 500-asok versenytávját - Továbbra minimális az érdeklődés (1. rész)
1990. szeptember 1. szombat (tud) - A szervezők igencsak szomorúan konstatálták, hogy továbbra is alig mutatkozik érdeklődés a gyorsasági motoros magyar Grand Prix időmérő edzései iránt, szombaton is csak néhány ezren látogattak ki a Hungaroringre. Egyre többen tartanak attól, hogy vasárnap a világbajnoki pontvadászaton sem gyűlik össze legalább ötvenezer fizetőnéző, s akkor bizony ráfizetéses lesz a rendezvény. A házigazdák igyekeztek magyarázatot találni a vártnál kisebb nézőszámra, s a legtöbben arra voksoltak, hogy nem túl szerencsés időpontban rendezik meg ezt a viadalt. Méghozzá azért nem, mert a sorozat hajrájánál tart, az úgynevezett ,,király kategóriában,,, az 500 kcm-eseknél eldőlt az első hely sorsa, az amerikai Wayne Rainey már elhódította a világbajnoki címet; mert, lévén szeptember első hétvégéje, a családok már a tanévkezdés lázában égnek; mert nem is oly régen került sor ugyanitt a szintén nem olcsó, de mégis jóval nagyobb népszerűségnek örvendő Forma-1-es autós gyorsasági világbajnoki futamra. S nemcsak a vendéglátók csalódottak, hanem maguk a versenyzők is: sokkal jobb pályára számítottak. Szabó II László (56) egykor, a hatvanas-hetvenes években maga is résztvevője volt a Grand Prix- knek, s nem is akármilyen eredményeket ért el, hiszen beverekedte magát az első öt közé, s több alkalommal végzett dobogós helyen. Ő így vélekedett a Hungaroringről, az itt szereplő motorosokról: - A pálya felülete nem teszi lehetővé, hogy a világnagyságok bemutassák a közönségnek, mit is tudnak valójában. Nem mennek olyan tempóban, mint máshol szoktak, s a gyengébb időeredmények azzal is magyarázhatók, hogy a kanyarokban jócskán vissza kell venniük a sebességből, mert nem tudják úgy dönteni gépeiket, mint másutt. Számomra csalódást okoztak, mert úgy versenyeznek, mintha hímes tojáson hajtanának. Hol vannak azok a csodálatos kanyarvételek, amikor könyökükkel, fejükkel is szinte érintik a földet?... Gyakran az az érzésem, ezek nem is azok a sokak által csodált sztárok, hanem ismeretlen átlagversenyzők a nagy tömegből. Ám valahol meg tudom érteni őket, mert bizonyára tisztában vannak azzal, hogy itt nagy bukások nélkül csak ennyit lehet menni. S ettől ők maguk is csak kínlódnak, szenvednek. Pedig a pálya csodálatos, a Hungaroring vonalvezetése nagyon jó, s itt azok is reménykedhetnek jó szereplésben, akiknek nincs nagyon erős motorjuk, hiszen ezen a ringben főleg a vezetői tudás számít. Szóval, minden adott lenne egy jó versenyhez, csak minél hamarabb meg kellene oldani az újraszőnyegezést. (folyt.köv.) 1990. szeptember 1., szombat 17:50
Vissza » Folytatásokkal »