|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
FIDESZ-SZDSZ nagygyűlés
" A nagygyűlés szónokainak Kiss Tamást a Fidesz, illetve Tamás
Gáspár Miklóst, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét kérték fel. Hogy
miért a feltételes mód? Nos a rendezői pechsorozat kezdődött
mindjárt a hangosítással, pontosabban annak hiányával. A
szombathelyi Fő téren a tűző nap ellenére kitartóan várakozó - akkor
még tekintélyes - tömeg, hiába várta, hogy magyarázatot kapjon a
késésre. Az egyik helyi rockzenekartól bérelt felszerelés nem
érkezett meg, hasonlóan a nagygyűlés szónokai sem.
Aztán végre dr. Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő
bejelenthette, hogy a szónokok elindultak, de autójuk ismeretlen ok
miatt késik. Háromnegyed 11-re az ugyancsak megcsappant számú
várakozónak aztán azt mondták, hogy ilyen körülmények között sajnos
elhalasztják a nagygyűlést.
Aztán 5-10 perc múlva néhány hangosan méltatlankodó néző
nyomására mégis a pódiumra szólították a 17 képviselőtestületi
jelöltet. Ekkor azonban kiderült, hogy addigra már közülük is csak
hatan maradtak a helyszínen.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülése (2. rész)
|
Ezzel kapcsolatosan Fodor Tamás (SZDSZ) is megjegyezte, hogy nem lenne szerencsés a parlamenti viszonyoknak megfelelően ,,prejudikálni,, az önkormányzati választások előtt. Csengey Dénes (MDF) elmondta: a megyei lapkiadók helyzetének rendezése mellett az szól, hogy az MSZP mint kiadótulajdonos sajtómonopóliumot tart fenn, erről le kellene mondania, már csak azért is, mert a rendszerváltás során a szocialistákat kivéve minden párt tulajdon nélkül lépett át a demokráciába. A képviselő is úgy vélte, hogy esendő az állásfoglalás-tervezet megszövegezése, ám - fűzte hozzá - a gondolatmenete nem az. Csurka István (MDF) azzal érvelt az indítvány időszerűsége mellett, hogy elfogadása esetén megakadályozhatnák újabb megyei lapok ,,kiárusítását,,. Másrészt szerinte elsősorban nem a megyei lapok, hanem a megyei lapkiadók tulajdonjogát kellene tisztázni. A tervezet ,,legszimpatikusabb,, vonásaként említette, hogy szorgalmazza: az Igazságügyi Minisztérium dolgozzon ki törvényt a megyei lapkiadó vállalatok államosítására.
A hosszúra nyúlt vitában végül szóba került az is, hogy meglehetősen bonyolult kérdésről van szó, hiszen a megyei lapok közül hetet már az Axel Springer Budapest Kft. ad ki; tizenkilenc megyei lapkiadó működik, valamint az említett Springer. Így kérdés marad, hogy miként foglalkozzanak a megyei lapkiadók, illetve a Springer által kiadott lapok ügyével.
A kulturális bizottság áttekintette négy albizottsága munkatervét is, amelyet kedden délelőtt alakítottak ki az albizottságok. A sajtóalbizottság elsősorban a médiatörvény előkészítésére, a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására, illetve a jelöltek meghallgatására kíván koncentrálni. Molnár Péter (Fidesz) különösen fontosnak nevezte, hogy utóbbi témáról mihamarabb tájékoztatást kapjon az albizottság, miként a frekvenciamoratórium ügyében is.
A kulturális albizottság az alkotmánymódosítás kulturális vonatkozású passzusainak előkészítésével kíván foglalkozni. Ugyancsak lényegesnek tartják a kulturális értékvédelem tisztázását a piaci viszonyok között. Az albizottságban egyébként felvetődött, hogy a művelődési és közoktatási miniszterrel a következő hetekben konzultálhassanak a képviselők. Konkrét javaslatként megfogalmazódott, hogy napirendre kellene tűzni a színészi védettség témáját, a Magyar Rádió és Televizió műsorszórását, különös tekintettel a szomszédos országokban élő magyarokra, valamint a filmtörvény előkészítését. (folyt. köv.)
1990. május 29., kedd 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|