|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
FIDESZ-SZDSZ nagygyűlés
" A nagygyűlés szónokainak Kiss Tamást a Fidesz, illetve Tamás
Gáspár Miklóst, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét kérték fel. Hogy
miért a feltételes mód? Nos a rendezői pechsorozat kezdődött
mindjárt a hangosítással, pontosabban annak hiányával. A
szombathelyi Fő téren a tűző nap ellenére kitartóan várakozó - akkor
még tekintélyes - tömeg, hiába várta, hogy magyarázatot kapjon a
késésre. Az egyik helyi rockzenekartól bérelt felszerelés nem
érkezett meg, hasonlóan a nagygyűlés szónokai sem.
Aztán végre dr. Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő
bejelenthette, hogy a szónokok elindultak, de autójuk ismeretlen ok
miatt késik. Háromnegyed 11-re az ugyancsak megcsappant számú
várakozónak aztán azt mondták, hogy ilyen körülmények között sajnos
elhalasztják a nagygyűlést.
Aztán 5-10 perc múlva néhány hangosan méltatlankodó néző
nyomására mégis a pódiumra szólították a 17 képviselőtestületi
jelöltet. Ekkor azonban kiderült, hogy addigra már közülük is csak
hatan maradtak a helyszínen.
"
|
|
|
|
|
|
|
A zágrábi Vjesnik a trianoni békeszerződésről (1.rész)
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. június 4. hétfő (MTI-tud) - A legismertebb
horvátországi napilap, a zágrábi Vjesnik hétfői számában ,,A
trianoni békeszerződés,, címmel a következő cikket közölte:
- Magyarország az első világháborúban vereséget szenvedett agresszív központi hatalmak közül az utolsóként írta a békeszerződést a győztes antant-koalícióval. Az új államhatárokat kijelölő egyezmény csak azt követően jött létre, hogy elült a szovjet forradalom vihara, és Budapesten az arisztokrata reakció került hatalomra. De még akkor is nehezen írták alá a megállapodást. A magyar kormány szakadatlanul nacionalista érzelmeket szított, hogy támaszt biztosítson a diktatórikus rendszer számára, és makacsul elutasította a békeegyezményt. Programjának fő pontjaként nem ismerte el a háborús vereséget, és a hajdani Nagy-Magyarország integritásáért szállt síkra.
A Habsburg monarchia utódállamai - Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság - és az antant-erők ellenállásába ütközve a magyarok végül engedtek: 1920. június 4-én a Párizs melleti Trianon-palotában aláírták a békeszerződést, amely Európa e részében megoldotta a két éven át fennállt konfliktust. Azt a napot Magyarországon nemzeti gyásznappá nyilvánították, a közvélemény pedig a demagóg jelszavaktól felajzva eufórikusan tiltakozott: ,,Nem, nem soha,,.
A magyar arisztokrácia és a politikai pártok többsége nagy illuziókkal várta a háború végét. Azt hitték, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiából kiváló Magyarország iránt a győztes hatalmak megértéssel viseltetnek majd és az ország megőrzi ,,egész állami területét,,. Egyedül Horvátország elszakadását ismerték el. A jugoszláv csapatok azonban bevonultak a Vajdaságba, megszállták Pécset és Mohácsot, a románok pedig Erdélyt, a csehek a felvidéket. A belgrádi, bukaresti és a prágai kormány nemzetiségük ama kifejezett óhajával igazolták ezt a lépésüket, hogy nemzeti államokká egyesüljenek, s a megszállt magyar területeket egyáltalán nem tekintették ideiglenes intézkedésnek, ahogy azt Budapesten gondolták. Időközben kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, s a játékba az antant számításai is beleszóltak. A franciák felszólítására a csehek és a románok különleges területi érdekeik érvényesítésére fegyveres intervenciót indítottak. (folyt.)
1990. június 4., hétfő 13:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|