Rendszerváltás és az MTI

	A zágrábi Vjesnik a trianoni békeszerződésről (1.rész)
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 1990. június 4. hétfő (MTI-tud) - A legismertebb horvátországi napilap, a zágrábi Vjesnik hétfői számában ,,A trianoni békeszerződés,, címmel a következő cikket közölte: - Magyarország az első világháborúban vereséget szenvedett agresszív központi hatalmak közül az utolsóként írta a békeszerződést a győztes antant-koalícióval. Az új államhatárokat kijelölő egyezmény csak azt követően jött létre, hogy elült a szovjet forradalom vihara, és Budapesten az arisztokrata reakció került hatalomra. De még akkor is nehezen írták alá a megállapodást. A magyar kormány szakadatlanul nacionalista érzelmeket szított, hogy támaszt biztosítson a diktatórikus rendszer számára, és makacsul elutasította a békeegyezményt. Programjának fő pontjaként nem ismerte el a háborús vereséget, és a hajdani Nagy-Magyarország integritásáért szállt síkra. A Habsburg monarchia utódállamai - Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság - és az antant-erők ellenállásába ütközve a magyarok végül engedtek: 1920. június 4-én a Párizs melleti Trianon-palotában aláírták a békeszerződést, amely Európa e részében megoldotta a két éven át fennállt konfliktust. Azt a napot Magyarországon nemzeti gyásznappá nyilvánították, a közvélemény pedig a demagóg jelszavaktól felajzva eufórikusan tiltakozott: ,,Nem, nem soha,,. A magyar arisztokrácia és a politikai pártok többsége nagy illuziókkal várta a háború végét. Azt hitték, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiából kiváló Magyarország iránt a győztes hatalmak megértéssel viseltetnek majd és az ország megőrzi ,,egész állami területét,,. Egyedül Horvátország elszakadását ismerték el. A jugoszláv csapatok azonban bevonultak a Vajdaságba, megszállták Pécset és Mohácsot, a románok pedig Erdélyt, a csehek a felvidéket. A belgrádi, bukaresti és a prágai kormány nemzetiségük ama kifejezett óhajával igazolták ezt a lépésüket, hogy nemzeti államokká egyesüljenek, s a megszállt magyar területeket egyáltalán nem tekintették ideiglenes intézkedésnek, ahogy azt Budapesten gondolták. Időközben kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, s a játékba az antant számításai is beleszóltak. A franciák felszólítására a csehek és a románok különleges területi érdekeik érvényesítésére fegyveres intervenciót indítottak. (folyt.) 1990. június 4., hétfő 13:55
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »