|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
FIDESZ-SZDSZ nagygyűlés
" A nagygyűlés szónokainak Kiss Tamást a Fidesz, illetve Tamás
Gáspár Miklóst, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét kérték fel. Hogy
miért a feltételes mód? Nos a rendezői pechsorozat kezdődött
mindjárt a hangosítással, pontosabban annak hiányával. A
szombathelyi Fő téren a tűző nap ellenére kitartóan várakozó - akkor
még tekintélyes - tömeg, hiába várta, hogy magyarázatot kapjon a
késésre. Az egyik helyi rockzenekartól bérelt felszerelés nem
érkezett meg, hasonlóan a nagygyűlés szónokai sem.
Aztán végre dr. Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő
bejelenthette, hogy a szónokok elindultak, de autójuk ismeretlen ok
miatt késik. Háromnegyed 11-re az ugyancsak megcsappant számú
várakozónak aztán azt mondták, hogy ilyen körülmények között sajnos
elhalasztják a nagygyűlést.
Aztán 5-10 perc múlva néhány hangosan méltatlankodó néző
nyomására mégis a pódiumra szólították a 17 képviselőtestületi
jelöltet. Ekkor azonban kiderült, hogy addigra már közülük is csak
hatan maradtak a helyszínen.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF miskolci szervezetének felhívása (OS)
|
1989. július 23., vasárnap - A munkásőrséget 1957-ben az Elnöki Tanács ,,a szocializmus vívmányainak fegyveres megvédésére és az ellenforradalmi kísérletek fegyveres megakadályozására,, hozta létre. A kormány a 3075/1957. (II.18.) határozata előírta, hogy ,,a munkásőrség köteles az illetékes MSZMP-bizottság rendelkezéseit végrehajtani,, , ami világos beszéd: a munkásőrség - amely jelenleg 60 ezer főt számlál - az MSZMP fegyveres alakulata. A közhiedelemmel ellentétben a kormány a közelmúltban még nem szüntette meg a pártnak ezt a hatáskörét, hiszen a közzétett 1091/1989. (VI.30.) MT számú határozat csupán javaslatot kér az illetékestől egy ilyen előterjesztésre augusztusig. A félrevezetett közvélemény aggodalmát csak fokozta, amikor arról értesült, hogy a pártelnökség és a kormány jórészt azonos személyekből tevődött össze, hiszen e két szerv ilyen látványos összefonódása miatt immár mit sem érne, ha a munkásőrséget a kormány alá rendelnék. A közvélemény tudja, hogy az MSZMP-n belül visszahúzó erők is működnek, s nem tartja megnyugtatónak, hogy a munkásőrség vezetői (például Borbély Sándor altábornagy, Reform, 1989. I. 13.) az egypártrendszer gondolatához csatlakoznak. A többpártrendszer viszonyai között érthetetlen számunkra, hogy az MSZMP miért ragaszkodik a 60 ezer fős fegyveres alakulatának fenntartásához. Fegyveres erőt egyetlen párt sem tarthat fenn államköltségen Ha az MSZMP nem változtat az álláspontján, ez megkérdőjelezné az MSZMP egyéb nyilatkozatainak őszinteségét is. A kifejtettek miatt a munkásőrség kérdését bizalmi kérdésnek kell tekinteni. Kérjük ezért, hogy a kormány bizalomerősítő ideiglenes intézkedésként szüntesse meg a munkásőrség fegyveres jellegét (vonja be fegyvereit, vonja be otthon tartott ,,önvédelmi fegyvereit,, , állítsa le a fegyveres kiképzést), majd - a polgári védelem megerősítése mellett - oszlassa fel a munkásőrséget Felhívunk minden józan gondolkodású és jóérzésű magyar állampolgárt, hogy kezdeményezésünket támogassa MDF miskolci szervezetének elnöksége (OS)
1989. július 23., vasárnap 15:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|