![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
FIDESZ-SZDSZ nagygyűlés
" A nagygyűlés szónokainak Kiss Tamást a Fidesz, illetve Tamás
Gáspár Miklóst, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét kérték fel. Hogy
miért a feltételes mód? Nos a rendezői pechsorozat kezdődött
mindjárt a hangosítással, pontosabban annak hiányával. A
szombathelyi Fő téren a tűző nap ellenére kitartóan várakozó - akkor
még tekintélyes - tömeg, hiába várta, hogy magyarázatot kapjon a
késésre. Az egyik helyi rockzenekartól bérelt felszerelés nem
érkezett meg, hasonlóan a nagygyűlés szónokai sem.
Aztán végre dr. Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő
bejelenthette, hogy a szónokok elindultak, de autójuk ismeretlen ok
miatt késik. Háromnegyed 11-re az ugyancsak megcsappant számú
várakozónak aztán azt mondták, hogy ilyen körülmények között sajnos
elhalasztják a nagygyűlést.
Aztán 5-10 perc múlva néhány hangosan méltatlankodó néző
nyomására mégis a pódiumra szólították a 17 képviselőtestületi
jelöltet. Ekkor azonban kiderült, hogy addigra már közülük is csak
hatan maradtak a helyszínen.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Göncz Árpád Ukrajnába látogat (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. szeptember 25., kedd - Göncz Árpád, a Magyar
Köztársaság elnöke az ukrán Legfelsőbb Tanács elnökének meghívására
csütörtökön háromnapos látogatásra Ukrajnába utazik. A magyar
államfő megbeszéléseket folytat az ukrán állami és politikai élet
vezetőivel, s találkozik a kárpátaljai magyarság képviselőivel.
A látogatás alkalmából Göncz Árpád kedden a Parlamentben fogadta a szovjet központi sajtóorgánumok budapesti tudósítóit. Az államfő és a szovjet újságírók beszélgetésén jelen volt a Magyar Távirati Iroda munkatársa is.
A közelgő látogatás kapcsán a köztársasági elnök elsőként a magyar-szovjet kapcsolatrendszer egészének alakulását tekintette át az újságírók előtt. Úgy vélekedett, hogy a Magyarországon, illetve a Szovjetunióban végbemenő nagy jelentőségű átalakulási folyamatok - bár nagyságrendjüket, világpolitikai hatásukat tekintve természetszerűleg nehezen összevethetőek - napjainkban párhuzamos történelmi vágányokon futnak. (A magyarországi átalakulás elemzésekor - tette hozzá az államfő - azt sem szabad elfelejteni, hogy a mélyreható változások útját azok a nagy horderejű lépések egyengették, amelyek Mihail Gorbacsov nevéhez fűződnek.) A párhuzamos történelmi útból következik, hogy Magyarország és a Szovjetunió egymás természetes szövetségesei, akiknek segítő szándékkal, megértéssel kell viseltetniük egymás gondjai iránt. Köztársasági elnökként - mondta Göcz Árpád - e gondolat szellemében tekint a Szovjetunióra. Ez a megközelítés azonban nem csak a legfőbb közjogi méltóságot viselő államfőt jellemzi, hanem a magyar nép közhangulatát is ez határozza meg. Ezt bizonyítja, hogy a magyarországi rendszerváltoztatás megvalósítását, a szovjet csapatok kivonását sem kísérte hazánkban semmiféle atrocitás. A magyar nép összességében baráti együttérzéssel veszi tudomásul, hogy a Szovjetunió minden tájáról érkezett katonafiataloknak immár nem kell hazájuktól elszakadva, idegenben letölteniük szolgálatukat.
A kapcsolatrendszer állapotának elemzésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a korábbi szövetségi rendszer keretei - így például a Varsói Szerződés és a KGST - szétzilálódtak, illetve felbomlóban vannak, s a demokratikus berendezkedést építő Magyarország az európai integrációs szervezetek felé orientálódik. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 15:37
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Göncz Árpád Ukrajnába látogat (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Mindez - a fejlődés némileg eltérő tempójából, a két ország különböző világpolitikai súlyából adódóan - bizonyos politikai eltávolodást is okozott Magyarország és a Szovjetunió között.
Göncz Árpád ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a végbement orientációváltás ellenére Magyarország és a Szovjetunió továbbra is szoros gazdasági kapcsolatokat ápol. A két gazdaság számos területen kiegészíti egymást, emellett a Szovjetunió több kulcsfontosságú energiahordozó, illetve ipari nyersanyag szállítója. A Szovjetunió - minden nehézsége ellenére - felmérhetetlen gazdasági, piaci perspektívákkal rendelkezik. A magyar vállalatok ennek megfelelően nem kívánják elveszteni hosszú évek alatt megszerzett piaci pozícióikat a Szovjetunióban. Ezzel kapcsolatban Göncz Árpád a napokban tett egyesült államokbeli látogatásának tapasztalatai alapján figyelmeztetett arra: a Magyarországra irányuló nyugati tőkebeáramlást nem kis mértékben az a megfontolás motiválja, hogy a Szovjetunió 8-10 éven belül komoly befogadóképességű piaccá válik. Mindezek alapján megállapítható: a Szovjetunió és a nyugat-európai integráció kettős vonzásterének metszéspontjában elhelyezkedő Magyarország számára nemzeti érdek, hogy ne pusztán korrekt kontaktusokat ápoljon keleti szomszédjával, hanem a lehetőség szerint mindkét felet kielégítő érdekrendszert tartson fenn, s barátságban éljen a Szovjetunióval - szögezte le Göncz Árpád.
Ez a kapcsolatépítő szándék vezérli a most sorra kerülő ukrajnai látogatást is. Ám ezen túlmenően különös jelentőséget ad az útnak, hogy a magyar államfő ezúttal nem a központba, Moszkvába látogat el, hanem az egyik tagköztársaság meghívásának tesz eleget. Ennek kapcsán Göncz Árpád a szovjet újságírók előtt szólt arról, hogy a Szovjetunió szövetségi rendszerének átalakulása, jövendő formája világszerte találgatások tárgya. Ami a magyar megítélést illeti, hazánk tartózkodik a találgatásoktól, a korai diagnózisoktól, ám humanitárius, politikai, gazdasági érdekeit követve arra törekszik, hogy a Magyarország számára legfontosabb természetes szövetséges tagállamokkal most külön is felvegye a kapcsolatot. Ezek sorában Göncz Árpád az Oroszországi Föderációt és az ukrán köztársaságot említette. Ukrajna jelentőségét fokozza - tette hozzá -, hogy becslések szerint mintegy 35-40 százalékkal részesedik a magyar-szovjet árucseréből. A humanitárius, politikai jószomszédi kapcsolatok ápolásának pedig az ad különös jelentőséget, hogy Kárpátalján mintegy 150-200 ezres magyarság él. (folyt.köv.)
1990. szeptember 25., kedd 15:43
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Göncz Árpád Ukrajnába látogat (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Sorsuk alakulását Magyarország élénk figyelemmel követi, s azt szeretné, ha - miként más szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbségek is - szabadon érvényesíthetnék nyelvhasználati, anyanyelvi iskoláztatási jogukat, kulturális autonómiában részesülnének, s a két országot elválasztó határon át szabadon érintkezhetnének azokkal a területekkel, amelyekhez családi kötelékek fűzik a kárpátaljai magyarokat. Magyarország az emberi kapcsolatok elmélyítése érdekében szorgalmazza azt is, hogy mindkét részről tegyék lehetővé a második világháborúban elesettek emlékének ápolását. Magyarország azt szeretné, ha az ukrán hatóságok módot adnának arra, hogy a Magyarországon élő hozzátartozók emlékműveket állíthassanak a 2. magyar hadsereg Ukrajnában elpusztult katonáinak. (MTI)
1990. szeptember 25., kedd 15:45
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|