|
|
|
|
A Krasznaja Zvezda az U-2-es incidensről
|
Moszkva, 1990. április 30. hétfő (AP/UPI) - A szovjet
hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda vasárnap, harminc évvel az eset
után, részletes beszámolót közölt arról, hogyan semmisítettek meg
1960. május 1-én Szverdlovszk közelében egy U-2-es amerikai
kémrepülőgépet, s a nagyközönség első ízben értesülhetett arról,
hogy az incidens során a szovjetek tévedésből lelőtték egy saját
MIG-19-es vadászrepülőgépüket is, amelynek pilótája életét
vesztette.
Az amerikai U-2-es pilótájának, Francis Gary Powersnek sikerült katapultálnia, s később a szovjet hatóságoknak beismerte, hogy gépe felderítő megbizatást teljesített, nem pedig meteorológiai adatokat gyűjtött, miként azt az amerikaiak kezdetben állították. Az Ural-hegységben fekvő Szverdlovszkban jelentős hadiipari létesítmények vannak.
A Krasznaja Zvezda mostani beszámolója szerint amikor Szverdlovszk felett 22 000 méter magasságban észlelték az amerikai gépet, egy Szuhoj-9 tipusú, akkoriban kipróbált, fegyver nélküli repülőt küldtek utána, de a pilóta hiába emelkedett a megfelelő magasságba, nem látta a gépet, mert messze elkerülte. Ezután két MIG-19-est küldtek fel, ezek azonban csak 20 000 méteres magasságig képesek felszállni, és nem tudták lelőni az ellenséges repülőt.
Ekkor a földről egy légvédelmi rakétát lőttek fel. Az el is találta az amerikai gépet. A MIG-ek pilótái látták a robbanást, de azt hitték, hogy a rakéta a célpont elérése nélkül robbant fel. A földi irányítók sem ismerték fel, hogy a rakéta célba talált, ezért újabb rakétákat lőttek fel. - Harminc perccel a gép megsemmisítése után a parancsnokság azt hitte, az ellenséges célpont még mindig a légtérben van, és a pilóták is még mindig úgy tudták, hogy a feladatuk az ellenséges repülő felkutatása és megtámadása - írta a lap. - Eközben a földről három pontról újabb rakétákat indítottak, és az egyik eltalálta az egyik MIG-19-est.
A pilóta, Szergej Szafronov neve szerepelt az U-2-es incidens után kitüntettek listáján, de most vasárnapig titok volt, hogy a 30 éves pilóta poszthumusz kapta meg a kitüntetést.
Az incidens nagy feszültséget keltett a szovjet-amerikai kapcsolatokban. Emiatt maradt el Nyikita Hruscsov és Dwight Eisenhower május végére tervezett párizsi csúcstalálkozója, majd a hidegháború legválságosabb pillanatai következtek: a kubai Disznó-öbölbeli partraszállás 1961 januárjában, a berlini fal felépítése 1961-ben és a kubai rakétaválság 1962 októberében. +++
1990. április 30., hétfő 10:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|