|
|
 |
|
 |
NSZK - Pozsgay Imre (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 29. hétfő (MTI-tud) - Az NSZK-beli Konrad Adenauer Alapítvány rendezésében hétfőn háromnapos nemzetközi értekezlet nyílt ,,Keletközép-Európa - a reformok kihívása,, címmel. A tanácskozáson az európai és a tengerentúli tudományos élet számos rangos politológus, közgaszdász, jogász és történész képviselője vesz részt. Magyar részről többek között Bihari Mihály, Bauer Tamás, Hankiss Elemér, Ágh Attila, Kilényi Géza, Halmai Gábor, Hardi Péter, Józsa Gyula, Tardos Márton, Takács Imre. Az esemény megnyitóján jelen volt Pozsgay Imre államminiszter.
Bernhard Vogel, az alapítvány elnöke, nyugalmazott rajna-pfalzi
miniszterelnök megnyitójában külön köszöntötte Pozsgay Imrét, aki a
már fél évvel ezelőtt küldött és elfogadott meghívásnak eleget téve
díszvendégként érkezett a tanácskozásra, és NSZK-beli tartózkodása
során a bonni vezetőkkel is tárgyalásokat folytat a két ország
kapcsolatainak építéséről.
Délután Pozsgay Imre nagy sikerű beszámolót tartott a
magyarországi törekvésekről, reformokról, a válságból kivezető
útról.
A magyar pártnak több és keservesebb tapasztalata van a
kudarcokról, mint talán a szomszédoknak, és az összes kísérletet
megtette arra, hogy a régi struktúra szerint reformáljon.
Mindegyikkel elbukott. Egyetlen kísérletre még maradt lehetősége:
erőszakkal fenntartani a berendezkedést. Tudjuk azonban: hatalmat
meg lehet ugyan tartani erőszakkal, de működőképessé nem lehet tenni
vele a társadalmat. Erőszakkal megtartott pozícióval az MSZMP végül
is történelmileg végleg kikerülne az ország életéből - mondotta
Pozsgay. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy ennek ellenére a
pártban vannak, akik még ma is elképzelhetőnek tartják a represszív
megoldást.
Kifejtette: a másik tényező, ami megkönnyítette az MSZMP
vezetésének a reformokra való átállást, az a körülmény, hogy minden
viszontagsága és történelmi mulasztása, bűne ellenére az MSZMP
sokkal kevésbé szenvedett a közvélemény szemében vereséget, mint a
többi keletközép-európai ország hasonló funkciókat betöltő pártja. A
pártnak maradt egy nagyon lényeges és tisztességes része, amely őrzi
a kiegyezési képességet, a kormányzásra való képességet, valamint
azt a lehetőséget, hogy a megegyezés egyik kezdeményezője legyen.
Ennek az egyik legmarkánsabb megjelenítése a reformkörök mozgalma,
de sok más bizonyíték is van erre. (folyt.)
1989. május 29., hétfő 20:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|