|
|
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (1. rész)
|
1989. október 20., péntek - Pénteken megnyílt a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása Budapesten. Az ország minden tájáról csaknem 850 küldött sereglett össze a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, hogy az MDF mintegy 20 ezres tagságának képviseletében megvitassák a szervezet működésével, politikai tevékenységével, céljaival összefüggő kérdéseket. A háromnapos tanácskozás első munkanapjának napirendjére került a bel- és a külpolitikai helyzet értékelése, az MDF gazdasági és politikai programjának, a szervezet választási stratégiájának és alapszabálymódosításának megvitatása.
Az MDF kongresszusán részt vesz számos külföldi párt küldöttsége, illetve képviselője. Az ülésterem első soraiban foglaltak helyet a többi között a lengyel Szolidaritás, az Európai Demokratikus Unió, az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szocialista Párt, az Olasz Szocialista Párt, az Olasz Kereszténydemokrata Párt, a nyugatnémet CDU/CSU képviselői. Jelen van a tanácskozáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, köztük Mark Palmer, az Egyesült Államok és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió nagykövete. A tanácskozás a Himnusz közös eléneklése után Szabad György köszöntő szavaival kezdte meg munkáját. Az MDF elnökségének tagja széles ívű áttekintésében mindenekelőtt a külföld, Magyarország közeli és távolabbi környezete felé fordult, hangoztatván, hogy a magyarországi változásokat felfokozott érdeklődéssel figyelik határainkon kívül. A Demokrata Fórum mostani tanácskozása is jó alkalom ahhoz, hogy a külföld jóindulatú érdeklődését a magyarországi fejlemények pontos megértése váltsa fel. Különösen fontos azoknak a figyelme Magyarország számára, akik szomszédságában élnek. Magyarország arra törekszik, hogy minden szomszédjával erősödjék a baráti viszony, oldódjék a nézetkülönbség. Az együttműködés szálainak erősítése azt a célt szolgálja, hogy a puszta jószomszédságot az egymás mellett élő népek sorsközössége, érdekközösségén alapuló őszinte szövetsége kövesse. Különös szeretettel köszöntötte a szónok a Magyarországtól távol élő, világszerte szétszóródott, de a haza számára el nem veszett magyarok millióit. ,,Ma nyílt szóval, kivívott szabadságjogaink alapján szólhatunk róluk. Az első szó az összetartozásról szól, arról, hogy magyarok e hazában és magyarok e hon határain kívül, közelben és távolban egy nemzet közösségét alkotják.,, (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (2. rész)
|
A szűkebb kör, a Magyar Demokrata Fórum tagsága felé fordulva Szabad György hangsúlyozta: az MDF sikerrel teljesítette vállalt feladatát, a magyar társadalom demokratizálását. Hétköznapok szívós munkájával vitte el a demokrácia eszméjét, gyakorlatát a demokráciától évtizedekig elzárt magyar nép minden rétegéhez. ,,Ha a Magyar Demokrata Fórumnak van érdeme, akkor az, hogy a pionírok erejével hódított meg területet a magyar civilizációnak, a magyar jövőnek. Ez a küzdelem tovább folytatódik a hétköznapok munkájában, a szervezet előtt álló politikai küzdelmekben. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 16:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (3. rész)
|
Szabad György köszöntő szavait követően több külföldi vendég üdvözölte a gyűlés résztvevőit. Elsőként Angelo Bernassola, a Keresztény Internacionálé alelnöke szólt elismerőleg a magyar demokratizálódási folyamatról, és kifejezte azt a kívánságát, hogy ez folytatódjék. Kiemelte: Olaszországban és az Európai Közösségben is arra várnak, hogy Magyarország része legyen Európának. Ehhez segítséget kívánnak nyújtani, mert Európának szüksége van Magyarországra - hangsúlyozta. A lengyel Szolidaritás képviselője arról szólt, hogy új korszak előtt állunk, és ez nemcsak Lengyelország és Magyarország, valamint Közép-Európa számára jelent újat, hanem talán az emberiség történetében is. A továbbiakban hangsúlyozta: Lengyelországban és Magyarországon is az a feladat, hogy a társadalom szétmorzsolása után újrateremtsük a társadalom egységét és szolidaritását. E nehéz feladat megvalósításához párbeszédkészségre és toleranciára is szükség van, a különbségeket érezve kell megtanulni az együttműködést. A nyugatnémet CDU képviselője köszönetet mondott azért, hogy Magyarország humánusan járt el az NDK-beli állampolgárok kiengedésekor. Hangsúlyozta: olyan Európa megteremtésén fáradozunk, amelyet sem falak, sem szögesdrótok nem választanak el egymástól. Végül a litván Sajudis polgárjogi mozgalom elnöke üdvözölte a résztvevőket. Az MDF II. országos gyűlése ezt követően az ügyrendről tárgyalt, s megválasztotta a levezető elnököket, valamint a különböző munkabizottságokat. Az ügyrend megtárgyalásakor soron kívül szót kért Csurka István, az MDF elnökségének tagja. Beszédében röviden visszatekintett az MDF I. országos gyűlése óta eltelt időszakra. Elöljáróban hangsúlyozta: hét hónappal ezelőtt az ország-világ elé lépés izgalmaival bizakodva néztek a jövőbe, mert úgy érezték, hogy annak kialakításában jelentős szerep vár a Magyar Demokrata Fórumra. Azok a remények csak részben váltak valóra, mert a szervezet nem gyarapodott akkorára, mint szerették volna, ugyanakkor eredményként könyvelhető el, hogy az MDF jelöltjei fényes sikert arattak a nyári időközi választásokon. Az elmúlt hét hónapban történtekkel kapcsolatban leszögezte: örülhetünk, mert egy diktatúra szétesésének végét éljük, és a Magyar Demokrata Fórum büszke lehet arra, hogy főszereplője volt ennek a folyamatnak, az egyik ék volt, amely szétvágta a diktatórikus rendszer görcsös tuskóját. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 17:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (4. rész)
|
Ugyanakkor kétségeink is lehetnek és józanságra is nagy szükségünk van - folytatta -, mert még egyáltalán nem látszik, mi marad a rönkön, amikor a szétesett diktatúra szilánkjai leborulnak az őszi avarba. Fontos kérdéseket kell megválaszolni: Jó lesz-e az az új élet, amire készülünk? Sikerül-e emberi létformát találnunk ennek a keserűségbe dőlt népnek? A továbbiakban hangoztatta, hogy a teremtés folyamata már nem mehet végbe az MDF alkotó közreműködése nélkül. Felvetődik a kérdés, hogy képesek vagyunk-e négy évtizednyi önállótlanság után új formákat teremteni magunknak. Ezekre a kérdésekre - mutatott rá Csurka István - elsősorban magunkban kell megadni a választ akkor, amikor a Magyar Demokrata Fórum jelöltet állít a legnagyobb magyar közjogi méltóságra. Kiemelte: a magyarság egy kicsiny, de lelkes csapata a XX. század történetében úgyszólván először, minden külső befolyástól mentesen saját kebeléből állít egy embert, jelöl meg egy férfit bethlengábori feladatokra. A későbbiekben megjegyezte: való igaz, hogy jobb lett volna az általános választások után megválasztani a köztársaság elnökét, és ezt a Demokrata Fórum is így szerette volna. Ám annak érdekében, hogy legyenek általános, szabad választások, meg kellett egyeznünk a fennálló hatalommal. És most az az Országgyűlés, amelyet mi nem ismerünk el legitimnek, elfogadta a módosított alkotmányt, és kimondta: Magyarország köztársaság. A pártok törvényesen működnek. A Munkásőrség feloszlik, a kormány is azt kívánja, hogy munkahelyeken ne működhessék egyetlen párt sem - mutatott rá a szónok. - De mindez veszélyben van, mert egy radikalizmustól fűtött csoport talált 200 ezer hazánkfiát, aki teljesen tiszta hazafiúi és demokrata buzgalmában tiszteletre méltó módon aláírta, hogy mindezt szavazza meg a nép is, és az aláírt megállapodással ellentétben novemberben ne legyen népszavazás a köztársasági elnöki címért. Ehhez hozzátette: az ilyen lépésekkel csak ellenségeket teremt magának a születendő új magyar demokrácia. Amikor köztársasági elnököt jelölünk - hangsúlyozta Csurka István -, tudatában kell lennünk annak: olyan posztra akarjuk állítani, amely minden honpolgárunk előtt becses kell hogy legyen. Erre a posztra javasolja az országos elnökség egyetértésben a választmánnyal és az elnökök tanácsával Für Lajost - jelentette be. Hozzátette: természetesen, ahogy az egy demokratikus szervezethez illik, más jelöltek megnevezése is lehetséges. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (5. rész)
|
Az MDF belső ügyeiről szólva elmondta, hogy Bíró Zoltán, akit az elnökség bízott meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával, és aki az egész elnökség egyöntetű megelégedésére látta el igen nehéz feladatát, eredeti elhatározásához híven - mert a II. országos gyűlésig vállalta ezt - lemondott tisztéről. Ugyanakkor az elnökség az új alapszabály szerint kívánja átszervezni munkáját. Ezért amikor javasolja az alapszabály módosítását, egyben elnököt is javasol a gyűlésnek. Csurka István bejelentette: az elnökség felkéri az országos gyűlést, hogy válassza meg Antall Józsefet az MDF elnökének. Indoklásként közölte, hogy Antall József a nemzeti egyeztető tárgyalásokon való helytállásával, diplomáciai és politikai tudásával, képességével és rátermettségével érdemesítette magát a jelölésre. A 15 tagú elnökség 13 igen szavazattal, egy tartózkodással és egy ellenszavazattal döntött jelölése mellett. Végül a szónok visszatért a köztársasági elnök jelölésének kérdésére. Hangsúlyozta: úgy gondolja, hogy a jelöléssel a Magyar Demokrata Fórum helyesen és az egész nemzet érdekében járt el, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez az elnökválasztás - amennyiben megtörténik - a magyarság érdekeit szolgálja. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 17:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (6. rész)
|
A bel- és a külpolitikai helyzetről Antall József tartott beszámolót. Bevezetőként a realitások messzemenő figyelembe vételére, a magyarországi demokratikus erők nagy felelősségére figyelmeztetett. Az elmúlt másfél év szédítő tempójú változásai nyomán olyan eredmények születtek, amelyeket korábban csak reményeikben fogalmazhattak meg a demokratikus gondolkodású emberek. Ezek a jelentős eredmények azonban fokozottan megkövetelik a politika színpadára lépők felelős magatartását. Ez a felelősség itt és most, a totális a diktatúra - hol enyhébb, hol szigorúbb - négy évtizede után azt jelenti, hogy a demokratikus erőknek az alkotmányos Magyarország megszületése felett kell bábáskodni. Magyarország most ebben mutatott fel jelentős eredményeket. A demokrácia hazai vívmányai közepette fontos feladat átgondolni Magyarország külpolitikai környezetének alakulását. A nemzetközi feltételek alakulását elemezve Antall József hangsúlyozta: a külföld barátságos, bíztató magatartása mellett is tisztában kell lennie az országnak, hol húzódnak a határok. Miközben Magyarország a demokrácia kiteljesítéséért küzd, s ebben számít a világ segítségére is, tudnia kell azt is, hogy mind bel-, mind külpolitikai érdek a stabilitás, a békés átmenet biztosítása. Ha a demokratikus jogállam, a független magyar államiság nem párosul a politikai stabilitással, a politikai felelősséggel, és elharapódzik a szabadosság, illetve az irrealitások mezejére téved az ország, akkor ennek történelmi felelősségét is a demokratikus erőknek kell viselniük. A történelmi tapasztalatokat számba véve Antall József három olyan veszélyt említett, amely a kibontakozó magyar demokráciára leselkedhet. Az egyik az az opportunista magatartás, amely idő előtt adja fel törekvéseit, hajol meg az erőszak előtt. A másik nagy hiba a politikai doktrinérség, amikor a valóságtól elrugaszkodott elméleti elképzelésekkel, politikai fantazmagóriákkal sodorják veszélybe az országot. Nincs veszélyesebb annál - hangoztatta a szónok -, mint ha a politikát nem a realitásokkal messzemenően számoló, a politika alakulásáért felelős emberek irányítják. Talán az első kettőnél is nagyobb veszély a ,,kocsmapolitika,, az egymás túllicitálása a politikában. ,,De amikor eljön a nehéz óra, a számonkérés ideje, a nagyszájúak nem egyszer összeomlanak,, - mondotta a szónok. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (7. rész)
|
A demokratikus magyar jogállam megteremtésének nemzetközi garanciáit elemezve Antall József első helyen az amerikai-szovjet viszony kedvező alakulását emelte ki. Folyamatos a két ország politikai álláspontjának egyeztetése, ami a kis nemzetek, köztük Magyarország számára is garancia lehet törekvéseik kibontakoztatására. E szempontból Antall József szimbólikus jelentőségűnek nevezte, hogy az MDF kongresszusát jelenlétével tisztelte meg mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió nagykövete. Nem kevésbé fontos a magyar törekvések sikere szempontjából a közös európai haza támogatása. Elismeréssel szólt arról a segítségről, amelyet az Európai Közösség országai nyújtanak Magyarország számára. Ugyanakkor ismételten figyelmeztetett a magyar demokratikus erők egyedülálló felelősségére. Józan külpolitikai felméréssel a magyar társadalom belső erőinek kell megteremteniük a feltételeket ahhoz, hogy a külföld hatékony segítséget nyújthasson. Külpolitikai realitás, hogy csak a békés, demokratikus átmenethez kaphat támogatást Magyarország. Az MDF külpolitikai programjában nem adja fel a magyar semlegesség iránti vágyat, de azt is tudni kell, hogy a semlegesség egyetlen ország esetében sem volt pusztán proklamáció kérdése, hanem világpolitikai, regionális egyezmények, lehetőségek függvénye. A jelenlegi helyzetben Magyarországnak arra kell törekednie, hogy egy modernizált formájú Varsói Szerződésben olyan helyet találjon, amely biztosítja a magyar hadsereg önálló nemzeti jellegét, az ország határait, s biztosítja azt is, hogy a magyar katonákat még egyszer ne vethessék be más népek ellen. A magyar belső helyzetet értékelve leszögezte: az ország gazdasága válságban van, s még súlyosabb válság felé halad. A gazdasági krízis könnyen szociális válsággá válhat, ami együttesen minden polititkai erőt elsodorhat. Egy ilyen összeomlás, a szociális demagógia feléledése nyomán neosztálinista restaurációval fenyegethet. Ez ellen teljes felelősségel, elszántsággal küzdenie kell a demokratikus erőknek. Meg kell teremteniük azokat a politikai, gazdasági feltételeket, amelyek nyomán utat találhat Magyarországra a nyugati tőke. Szorgalmazta egy új típusú kelet-közép-európai politika kialakítását is, a szomszédos népekhez fűződő kapcsolatrendszer megújítását. A szónok ennek kapcsán hangoztatta az MDF-nek azt az álláspontját - amelyet hivatalos megbeszélések során a szovjet vezetőknek is kifejtettek már -, miszerint a magyar nemzetnek az orosz néppel, a Szovjetunió népeivel soha sem volt problémája; az emberek mindig is szót értettek egymással. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (8. rész)
|
A II. világháborút megelőző, majd lezáró nemzetközi nagypolitika viharai után most megértek a viszonyok arra, hogy a Szovjetunió és Magyarország népei között új típusú, független, egyenrangú kapcsolatrendszer épüljön ki. ,,Ahogy a finn népnek korrektebb a barátsága a Szovjetunió népeivel, mint bármely más országnak, a magyar népnél különb barátot sem talál a Szovjetunió, ha szabad kezet adhat a magyar nép a parolázáshoz,, - mondotta. A Magyar Demokrata Fórum a demokratizálást az ország belső és külső stabilitásával köti össze; stabil Magyarországot akar, nem pedig anarchiát, amiből eddig még mindig diktatúra született. E gondolatok jegyében Antall József üdvözölte az Országgyűlésnek a sarkalatos törvények ügyében hozott döntéseit, amelyek újabb jelentős lépéssel viszik közelebb az országot az alkotmányos jogrend kiépítéséhez. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (9. rész)
|
Nagy taps fogadta Für Lajos elnökségi tag bejelentését: az Országgyűlés elfogadta a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatására beterjesztett javaslatot. Az országos gyűlés Csoóri Sándor vezetésével küldöttséget menesztett a Parlamentbe, hogy az MDF nevében üdvözöljék a képviselők döntését. Ezt követően Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke üdvözölte a volt kényszermunkások, internáltak, kitelepítettek, hadifoglyok és politikai üldözöttek érdekvédelmi szervezete nevében az MDF-tanácskozás részvevőit, majd felolvasták az MDF Országos Elnöksége és a Recski Szövetség október 20-án kötött megállapodását. Ebben a felek leszögezik: elengedhetetlenül szükségesnek és elsődleges fontosságúnak tekintik az ország jelenlegi politikai és társadalmi stabilitásának megteremtését és biztosítását, mert csak ez vezethet el egy kiegyensúlyozott parlamentáris demokráciához. A magyar társadalom egészének az elmúlt négy évtized során elszenvedett sérelmeit orvosolni kell, hogy minden magyar állampolgár teljes értékű emberként találja meg helyét a kialakuló jogállamban - mutat rá a dokumentum. Az MDF szervezeti beszámolóját Lezsák Sándor elnökségi tag terjesztette elő. Közölte, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak 20 154 tagja van és az ország 306 településén 327 szervezete működik. Ezenkívül van még 30-40 szakmai csoportjuk. Szólt arról is, hogy az MDF-ből tavaly szeptember óta 196-an léptek ki, de közülük most többen is visszakérik tagkönyveiket. Lezsák Sándor méltatta azt az aktivitást és öntevékenységet, amely a tagságot jellemezte a különböző megmozdulások és akciók során. Bejelentette, hogy az országos gyűlés alkalmából megjelent a Magyar Fórum első száma, s ez az újság lesz az MDF országos hetilapja. A feladatokról szólva kiemelte, hogy erősíteni kell az MDF belső szervezetét. Ki kell alakítani a területi, a megyei és a választókerületi választási irodákat. Meg kell oldani a tagság gépi nyilvántartását, további munkacsoportokat kell szervezni. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (10. rész)
|
Át kell gondolni a választmány és a vidéki szervezetek elnökeit tömörítő elnöki gyűlés munkáját. Nem feledkezhetnek meg a szórványtagságról sem - hangsúlyozta Lezsák Sándor. Végezetül kiemelte: minden tevékenység középpontjában a választásnak kell állnia, de nemcsak az országgyűlési képviselőinek, hanem a helyhatóságinak is. A két választási időszak között olyan Magyar Demokrata Fórumot szeretnének teremteni, amely a létrejövő és a szabad választásokkal megerősített többpártrendszerben - mint országos politikai erő és mozgalom - a helyi önkormányzat és az országos döntések cselekvő részese, s képes csiszolódó programját megvalósítani és ehhez politikusait megtalálni - mondotta Lezsák Sándor. Ezután Zala Tamás, a Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete vezetőségének tagja üdvözölte a gyűlést; méltatta az MDF és az MZSKE közötti szervezeti együttműködést. Ez és a két szervezet közötti személyes kapcsolatok jó alapot nyújtanak arra, hogy oldódjanak a zsidófélelmek, és egyúttal bizonyság is, hogy a fórumra aggatott antiszemita jelzők igazolhatatlanok és igaztalanok. Ugyancsak üdvözölte a gyűlés résztvevőit Király Béla, az 1956-os Nemzetőrség volt parancsnoka, sok szerencsét kívánva a résztvevőknek a tanácskozás munkájához. A Szabad Demokraták Szövetségének üdvözletét Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője tolmácsolta. Utalt arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége az MDF szövetségeseként együtt vett részt az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, majd a politikai egyeztető tárgyalásokon. Hangsúlyozta a további együtthaladás fontosságát, s mint mondotta, ebben jó példát mutatnak az ellenzéki pártok és mozgalmak - köztük az SZDSZ és az MDF - vidéki szervezetei. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 19:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (11. rész)
|
A Magyar Demokrata Fórum gazdasági programtervezetéhez Bod Péter Ákos fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőként hangoztatta, hogy nem egy ideologikus írásmű megalkotását tűzték ki célként. Hosszas viták után demokratikus államrend és piacgazdaság kiépítését jelölték meg célként. Egy olyan piacgazdaságot szeretnének teremteni, amelytől nem idegen a szociális érzékenység és a természeti környezettel való harmónikus együttélés. A programkészítő munka ugyanakkor nem állt meg a célok puszta kijelölésénél. Hiszen az MDF-nek, mint a legerősebb ellenzéki szervezetnek - amely a szabad választások után is bizonnyal vagy a legfontosabb konstruktív ellenzéki erő lesz vagy vállalja a kormányzati felelősségben való osztozást - mindenképpen rendelkeznie kell világos, kiszámítható, közérthető elgondolással a jövő felé vezető útról, a gazdasági átalakulás eszközeiről, a gazdaságirányítási technikákról, a jogi, gazdasági intézményekről is. Mindezek körvonalazására vállalkozott az MDF programtervezete. A programalkotást kettős stratégiai irányultság határozza meg. Az első az ország működőképességének fenntartása; amit akár romeltakarításnak is lehetne nevezni, figyelembe véve az ország válságos helyzetét. A krízismenedzselés következő állomása viszont már az újjáépítés, egy modern, ,,komfortos,, Magyarország alapjainak lerakása lenne. Ebben a szakaszban újból fel kellene tölteni az ország tartalékait, amelyeket a szocialista iparosítás négy évtizede, a mezőgazdaság kollektivizálása felélt. A cél így most a nemzet tartalékainak visszapótlása, mindenekelőtt az emberi tőke gyarapítása: az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, az emberhez méltó környezet fejlesztése. A stratégiai célok megvalósítását szolgáló eszközöket, megoldásokat számba véve Bod Péter Ákos mindenekelőtt egy kínálatélénkítő és versenyösztönző gazdaságpolitikát szorgalmazott. Értékelése szerint ugyanis a magyar gazdaság már évek óta ,,lefojtott,, állapotban van. Mivel az 50-es években kiépített nagyüzemek jobbára csak nyelik a pénzt, szerkezetátalakítás nélkül a kormányzat fél az élénkítésétől. Joggal, hiszen ha nem számolják fel a veszteségesen termelő vállalatokat, akkor a több termelés csak több importot és végül gyorsabb eladósodást eredményez. Ezért az MDF nem gazdaságélénkítésről, hanem kínálatélénkítésről beszél és egyben a verseny élénkítéséről. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 20:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (12. rész)
|
Ennek egyik fontos eleme az adók mérséklése és a kamatok leszállítása. E téren ma az állami költségvetés ésszerűtlen gyakorlatot folytat. A büdzsé skandináv mértéket ér el, de nem jóléti okokból, hanem a veszteséges termelés és az export támogatása miatt; a szubvenciók a költségvetés egyharmadára rúgnak. Hogy mégse billenjen fel a pénzügyi egyensúly, a bankhitelek korlátozását és a kamatok drágítását alkalmazzák. Emiatt azonban nehéz vállalkozni, üzletet bővíteni. Sokan szigorú monetáris politikát ajánlanak megoldásként. Magyarországon azonban a vállalatok fele semmilyen hitelt nem használ fel. A nagy állami monopóliumok pedig - ha mégis hitelhez folyamodnak - nem reagálnak a kamatlábak emelésére; vagy továbbhárítják a fogyasztóra a terheket, vagy egyszerűen nem fizetik ki számlájukat a beszállítóknak. Így aztán a hitel drágítása végül a kisebb termelőket, a magánszektort, illetve a lakosságot sújtja. Az MDF elképzelése szerint ezért meg kell fordítani a kérdést: olyan rendszert kell kialakítani, amelyben nehéz dotációhoz jutni a veszteségek megtérítésére, azonban a vállalkozásokhoz könnyebb hitelt felvenni. Fontos eszköz a monopóliumellenes politika is. Az MDF a verseny szabadságának biztosítása érdekében pártolja a nagyvállalatok, a mezőgazdasági nagyszövetkezetek egyes részeinek önállósodását, ésszerű és szabályozott magánkézbe adását. A program intézkedéseket tartalmaz az infláció megfékezésére is. Az infláció ma sokakat sodor szegénységbe, rombolja az üzleti kapcsolatokat, elriasztja a külföldi tőkét, nem ösztönzi a lakosságot a megtakarításra. Ezért az ország elemi érdeke, hogy megfékezze azt. Ugyanakkor az MDF nem hisz az állami ár- és bérszabályozásban, az úgynevezett antiinflációs politikában. Úgy véli ugyanis, hogy a magyarországi inflációt éppen az állam magatartása gerjeszti, amikor nem lép fel a nemzeti vagyont rosszul hasznosító szervezetek ellen, hanem a veszteséget áremeléssel szétteríti az országban. Amikor soha meg nem térülő beruházásokba kezd a Duna elrekesztésére vagy éppenséggel 170 forintos ráfordítást egy rubelnek számol el a szovjetunióbeli energetikai beruházásoknál. Ezért az MDF a kisebb inflációt ,,kisebb állammal,, kívánja elérni. Ennek érdekében javasolja például, hogy a személyi jövedelemadó maradjon a szabadon megválasztandó helyhatóságoknál; a társadalombiztosítási rendszerek váljanak valóban biztosítási jellegűvé; az állam követeljen meg osztalékot a nemzeti vagyon használóitól és ne engedjen veszteséges gazdálkodást. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 20:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (13. rész)
|
Ezzel együtt Bod Péter Ákos hangoztatta azt is, hogy a veszteséges gazdálkodás felszámolásának csupán legutolsó lépése lehet az üzemek, gyárak bezárása, azt számos más intézkedésnek kell megelőznie, az előnytelen szerződések áttekintésétől a rossz vállalati vezetés lecseréléséig. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 20:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (14. rész)
|
Pősze Lajos az MDF választási felkészüléséről számolt be. Elmondta, hogy mindhárom - köztársaságielnöki, országgyűlési-képviselői, helyhatósági - választásra hasonló szervezési munkával kell készülniük. A célokat ismertetve hangsúlyozta: az MDF a köztársaságielnök-választáson győzelemre törekszik; a parlamenti választásokon relatív többség megszerzésére és esetleges későbbi koalíciós partnerekkel kormányalakításra; a helyhatósági választásokon pedig a lehető legjobb eredmény elérésére. Mindhárom választás esetén szükség van a helyi választókörzet szerinti kampánybizottságok felállítására és működtetésére, valamint központilag koordinált propaganda- és egyéb tevékenységre. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy mind a köztársasági elnök, mind az országgyűlési képviselők választásánál központi választási irodát állítsanak fel, amely közvetlenül az elnökségnek van alárendelve. Pősze Lajos végezetül kiemelte: Magyarországon nincs eleven hagyománya a demokratikus választásoknak, az MDF sem rendelkezik átfogó elmélettel, de vannak már tapasztalatai az időközi választásokról, és ezeket igyekszik hasznosítani. Ezenkívül az MDF számos tagja vett részt külföldön vagy itthon olyan választási felkészítő tréningen, amelyet nagy tapasztalattal rendelkező szervezetek és pártok szakemberei tartottak. Horváth Balázs az MDF alapszabályának módosításával kapcsolatos javaslatokat összegezte. Az alapszabály módosítására azért van szükség, hogy az megfeleljen az egyesülési törvény és az Országgyűlés mostani ülésszakán elfogadott párttörvény szabályainak. Másrészt meg kell kísérelni az MDF belső működését demokratikusabbá, operatívabbá és hatékonyabbá tenni - mondta. E célok érdekében az elnökség és a választmány három fontos módosítást tart szükségesnek. Egyrészt a választmány legitimitásának növelése érdekében szükségesnek mutatkozik, hogy a választmány tagjait ne az országos gyűlés, hanem a tagság válassza. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 21:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (15. rész)
|
Ám miután a jelenlegi választmány mindössze március óta működik, nem lenne célszerű ezt most bevezetni. Arra azonban szükség van, hogy az MDF belső szervezetének fejlődését figyelembe véve némileg módosítsák a választmány összetételét. Ezért a vezető testületek azt indítványozzák, hogy a választmányt 1990 márciusától válassza a tagság. Addig pedig átmeneti megoldásként a jelenleg 65 tagú testületet egészítsék ki 20 fővel. Az új választmányi tagokat pedig a helyi csoportok delegálják. Tekintettel arra, hogy közelednek a választások, szükségessé válik az elnökség működésének segítésére tanácsadói testületet létrehozni - folytatta Horváth Bálint. - Ez a testület természetesen döntési joggal nem rendelkezne, de az elnökség kérésére részt venne a döntések előkészítésében. Ezenkívül miután az országos gyűlés új elnököt választ, a megnövekedett feladatokra tekintettel célszerűnek látszik, hogy az elnökség saját kebeléből három elnökhelyettest jelöljön ki az elnök segítésére. Horváth Bálint végezetül kijelentette: a párttörvény alapján három hónapon belül be kell jegyeztetni a szervezetet. Ebből következik, hogy az MDF azon helyi csoportjai, amelyek alapszabály szerint működnek, dolgozzanak ki szervezési és működési szabályzatot. Erre azért van szükség, mert alapszabály alapján csak az országos szervezet működhet, a helyi szervezeteknek nem lehet alapszabályuk csak szervezeti és működési szabályzatuk. Ezt követően az esti órákban megkezdődött a program vitája. A felszólalók közül néhányan konkrét javaslatokat is tettek a programhoz. Ifj. Keresztes Sándor budapesti küldött javasolta, hogy az MDF programjába kerüljön bele utalás a kereszténység szociális tanulságairól, etikájáról. Tarnóczki Attila nagykanizsai küldött úgy vélekedett, hogy nem lenne célszerű az országos gyűlésnek döntenie az önálló államfőjelölt indításáról. Szerinte inkább arra kellene törekedni, hogy az ellenzék közös jelöltet állítson. Másrészt javasolta, hogy küldjenek ki bizottságot az elnökség munkájának megvizsgálására. Az indítványt az elnöklő Csengey Dénes szavazásra bocsátotta, ám az országos gyűlés résztvevői elvetették a javaslatot. Debreczeni József országgyűlési képviselő egyenesen a Parlament üléséről érkezett a tanácskozás helyszínére, s a Tisztelt Házban szerzett élményeit megosztotta küldött-társaival. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a Parlament - bár a viták során kétkedő hangok is hallatszottak - teljesítette történelmi feladatát: törvényerőre emelte a sarkalatos törvények tervezeteit. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 21:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (16. rész)
|
A képviselő azonban mégis ,,ötös-alára,, értékelte a törvényhozás munkáját, mivel a Parlament nem foglalt állást arról, hogy október 23. legyen pirosbetűs nemzeti ünnep. A kongresszus este 8 órakor fejezte be első munkanapját. Szombaton szekcióüléseken folytatódik az MDF programtervezeteinek vitája. (MTI) x x x A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlésének első munkanapjáról tudósított: Farkas Attila és Garajszki István.
1989. október 20., péntek 21:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|