Rendszerváltás és az MTI

	MSZMP-kongresszusi előkészületek (1. rész)
1989. szeptember 8., péntek - Az MSZMP 1200 kongresszusi küldöttének eddig mintegy háromnegyedét választották meg. A tapasztalatok azt mutatják: a küldöttválasztásoknál erős törekvés tapasztalható arra, hogy új gondolatok, új személyiségek kerüljenek felszínre. A mostani küldöttek többsége nem vett részt a XIII. kongresszuson, illetve az elmúlt májusi pártértekezleten - nyilatkozta Tóth András, az MSZMP KB pártpolitikai osztályának vezetője Wágner Tamásnak, az MTI munkatársának. Elmondta, hogy miközben a tagság 40 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, a küldöttek majdnem 90 százaléka diplomás. Ugyanakkor fájdalmas tény, hogy nagyon kevés a fiatal delegátus, arányuk nem éri el a 3 százalékot sem. Hasonló a helyzet a nyugdíjasokkal is. Eddig mintegy húsz KB-tagot választottak küldötté, a politikai intéző bizottsági tagoknak pedig mintegy a fele szerzett mandátumot a kongresszusra. A KB-tagok többsége egyébként nem is jelöltette magát, mert a jelenleg érvényes szabályzat szerint a KB és a KEB tagjai a testület mandátumának lejártáig szavati jogú résztvevői a kongresszusnak. Ezt a szabályt azonban a küldöttek többsége vitatja, s elképzelhető, hogy nem alkalmazzák. Arra a kérdésre, hogy hányadik kongresszus következik, Tóth András elmondta: ez politikai kérdés és valószínűleg csak utólag derül ki. Amennyiben a hangsúly a folyamatosságra kerül, akkor a XIV. kongresszust rendeztük meg, de ha új párt születik, akkor annak alakuló kongresszusaként minősíthető. Szólt arról is: egyelőre nincs testületi álláspont arra, hogy kiket hívjanak meg a kongresszusra, amelynek a színhelye egyébként a Budapest Kongresszusi Központ lesz. Mindenképpen fontos, hogy nyitott legyen a tanácskozás, s nemcsak a tagság köréből szeretnének vendégeket meghívni, hanem kívánatos, hogy a közélet markáns képviselői is jelen lehessenek. Nem kizárt egyes ellenzéki pártok meghívása sem, főként azoké, amelyek a választások után esetleges koalíciós partnerként szóba jöhetnek. Tóth András nem nevezett meg pártokat, de arra emlékeztetett, hogy például a Magyar Demokrata Fórum annak idején meghívta az MSZMP-t országos gyűlésére. A kongresszuson minden bizonnyal jelen lesznek a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Az osztályvezető elmondta azt is, hogy a mostani kongresszus működési rendjében teljesen eltérő lesz a korábbiaktól. Nem készül forgatókönyv, nincs zárt, merev ütemezés, a menetrend a küldöttcsoportok döntése alapján alakul majd ki. (folyt.köv.) 1989. szeptember 7., csütörtök 22:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	MSZMP-kongresszusi előkészületek (2. rész)
Tóth András szerint a kongresszus a nyugat-európai szociáldemokrata, szocialista pártok hasonló rendezvényeihez fog hasonlítani. Rendkívül fontos, hogy a küldöttek jogai, a munkában való részvételük csorbítatlanul érvényesüljön. Nem szabad semmiféle mesterséges korlátot felállítani, mert működő- és döntésképes tanácskozásra van szükség. Ehhez igénybe veszik a számítástechnika, a korszerű ügyvitel, az elektronika segítségét is. A tervezetben négy napirendi pont szerepel. Először a főtitkár tartja meg beszámolóját a politikai helyzetről és a tennivalókról. A második napirendi pont a párt programnyilatkozata, a harmadik a szervezeti szabályzat, s végül az országos testületek és tisztségviselők megválasztása következik. Az osztályvezető hangsúlyozta: már a kongresszus első napján, október 6-án tisztázni kell, hogy milyen pártot akar a tagság, mert amíg ez a vita nem dől el, addig nehéz lenne folytatni a munkát, az egyéb politikai kérdések tisztázását. Mint mondta, szeretnék elkerülni az általános vitát, mert ezzel konkrét ügyet nem lehet eldönteni. Szakszerű, tárgyszerű, mederben tartott tanácskozásra van szükség. Így várhatóan elegendő lesz a tervezett négy nap a kongresszusra. Mint elmondta: az országos választmány tagjait várhatóan delegálás útján választják meg. A tervek szerint minden ötezer párttag után lehet a megyéknek, illetve a fővárosnak egy személyt delegálniuk. A 15-20 tagúnak tervezett pártelnökséget listán választják meg. Valamennyi küldöttcsoport elkészítheti a saját névsorát, s az ezeken szereplők között lehet majd választani. Tóth András rámutatott, hogy várhatóan nemcsak megyénként alakulnak küldöttcsoportok, hanem áramlatok szerint is. Az egyetlen megkötés, hogy egy-egy küldöttcsoport taglétszáma nem lehet ötvennél kevesebb. A küldöttválasztás szeptember 23-án zárul le, de már a szeptember 12-ei KB-ülésre meghívást kapnak az addig megalakult küldöttcsoportok vezetői. Szeptember 30-ra pedig ,,előkongresszust,, terveznek, amelyen küldöttcsoportonként 5-7 delegátus vesz majd részt. E tanácskozás feladata az ügyrendi vita egyszerűsítése érdekében a kongresszus előkészítése, a nézeteltérések egyeztetése lesz. (MTI) 1989. szeptember 7., csütörtök 22:00
Vissza » A hírhez kapcsolódik »