 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyilatkozata
"Számos szervezetünk és számos
érdeklődő kereste meg a Magyar Demokrata Fórumot tiltakozásunkat
kérve a vörös zászlók kitűzése, az utcák és épületek fellobogózása
miatt.
A Magyar Demokrata Fórum tiszteletben tartja azt a hagyományt,
mely május elsejét a munka ünnepének tekinti. Indokolatlannak tartja
azonban azt, hogy ezen a napon az utcákat és a középületeket
fellobogózzák, mert május elseje Magyarországon munkaszüneti nap, de
nem állami ünnep.
Az állami ünneppel kapcsolatban pedig a Magyar Demokrata Fórum
álláspontja az, hogy a városokat és a falvakat csak nemzeti színű
zászlókkal díszítsék.
"
SZER, Világhíradó:
Esztergomi Duna-híd
"A kimutatások szerint az építkezések a jelenlegi
feltételek mellett mintegy 400 millió forintba kerülnének, amelyből
természetesen 200 milliót, tehát az összeg felét Magyarország
fedezné. Kiderült, hogy az államkasszának legfeljebb 60 millió
forint áll a rendelkezésére. Ezért a fennmaradó összeget más
forrásokból kellene biztosítani. Ezzel kapcsolatban felmerült egy
japán autógyár, a Suzuki neve, ugyanis a japán cég műszaki egység
telepítését tervezi Esztergom vagy Székesfehérvár térségében.
"
|
|
|
|
|
|
 |
NDK-menekültek - belga sajtó (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. szeptember 5. kedd (MTI-tud) - Vezető téma a belga hírközlésben a Magyarországon nyugati kilépésre várakozó NDK-menekültek ügye: a lapok első oldalon foglalkoznak az üggyel, a rádió híradásaiban különtudósításokban, a TV-híradó bőséges jelentésekben, a belga hírügynökség terjedelmes összefoglalókban követi az eseményeket. Visszatérő motívum az, hogy Magyarország két tűz közé került a kérdésben, s csökken a remény a menekültek sorsának gyors és megnyugtató rendezésére.
A Le Soir című nagy polgári lap kedden elsőoldalas
indítóanyagként közli Budapestre küldött tudósítójának, Jean-Paul
Colette-nek írását ,,Legalább 20 ezer keletnémet Magyarországon, a
szabadság kapujában,, címmel. A tudósító szerint lehetséges, hogy
harmincezren is vannak, akik így vagy úgy, de Magyarországról
szeretnének Nyugatra jutni - beleértve azokat az erdélyieket, akik
csatlakozni próbálnak az NDK-állampolgárokhoz. A tudósítás beszámol
arról, hogy az NDK-menekültek, akik könnyű átjutásra számítottak,
csalódottak, pénzük kifogyott, lerongyolódnak, és helyzetük az ősz
beköszöntével egyre aggasztóbbá válik. Tartanak a STASI, az NDK-beli
biztonsági szolgálat ,,NSZK-turistának álcázott,, embereitől is,
ezért bizalmatlanok.
A Le Soir ,,Egyirányú exodus,, címmel külön kommentárt is
szentel a kérdésnek, egymás mellé állítva a bulgáriai törökök, a
szovjetunióbeli zsidók, a Lengyelországban és Romániában élő németek
kivándorlását, amely mind Keletről ,,kifelé,, tart. Mindez jóval
túlmegy az ügy emberi dimenzióján, a történelem mindezt a XX. század
végének vagy átrendeződéseként fogja számon tartani, áll a cikkben.
Az első nem-kommunista kelet-európai kormány létrejöttével
Lengyelországban, Magyarországnak a diktatúrából a demokráciába való
lassúbb, de biztosabb átmenetével együtt a német exodus hármas
perspektíva része, írja a cikk szerzője: a hidegháború, a szovjet
birodalom végének és egy német egyesítési folyamatnak a kezdetét
jelenti. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|