|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyilatkozata
"Számos szervezetünk és számos
érdeklődő kereste meg a Magyar Demokrata Fórumot tiltakozásunkat
kérve a vörös zászlók kitűzése, az utcák és épületek fellobogózása
miatt.
A Magyar Demokrata Fórum tiszteletben tartja azt a hagyományt,
mely május elsejét a munka ünnepének tekinti. Indokolatlannak tartja
azonban azt, hogy ezen a napon az utcákat és a középületeket
fellobogózzák, mert május elseje Magyarországon munkaszüneti nap, de
nem állami ünnep.
Az állami ünneppel kapcsolatban pedig a Magyar Demokrata Fórum
álláspontja az, hogy a városokat és a falvakat csak nemzeti színű
zászlókkal díszítsék.
"
SZER, Világhíradó:
Esztergomi Duna-híd
"A kimutatások szerint az építkezések a jelenlegi
feltételek mellett mintegy 400 millió forintba kerülnének, amelyből
természetesen 200 milliót, tehát az összeg felét Magyarország
fedezné. Kiderült, hogy az államkasszának legfeljebb 60 millió
forint áll a rendelkezésére. Ezért a fennmaradó összeget más
forrásokból kellene biztosítani. Ezzel kapcsolatban felmerült egy
japán autógyár, a Suzuki neve, ugyanis a japán cég műszaki egység
telepítését tervezi Esztergom vagy Székesfehérvár térségében.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ismét előkerült a gyalázka - Kézzel aratják a nádat
|
1989. február 12., vasárnap - A Velencei-tónál ismét előkerült az ősi nádvágó szerszám, a gyalázka. Újbóli használata azért vált szükségessé, mert a tavat borító vékony jégréteg lehetetlenné teszi a nagyteljesítményű gépek munkáját, a hasadozó jégtáblák éles szélei ugyanis megsértik a masinákat, tönkreteszik különleges, s nagyon drága kerékgumiaikat. A téli betakarítást végző Sárszentmihályi Állami Gazdaság éppen ezért kézi munkásokat toborzott. Harmincan vállalkoztak a nehéz, s nagy ügyességet igénylő munkára. Néhány évtizede ugyan még százaknak adott kenyeret telente a nádvágás a Velencei-tónál, de ma már csak kevesen értenek a hosszú nyelű, rövid, egyenes kaszára emlékeztető gyalázka használatához. A nádra nagy szükség volna. A gazdaság működési területén - a Velencei-tavon, a Balaton egy részén és az alföldi halastavakon - kétmillió kéve levágását tervezték az idén. S bár már túljutottak az aratási időszak felén, eddig csak 700 ezer kévét sikerült betakarítaniuk. A következő hetekben mindenképpen gyorsítaniuk kellene a munkát, hiszen teljesíteniük kell exportkötelezettségüket. Azért is fontos volna lehetőleg minél nagyobb területről learatni a száraz vízinövényt, mert annak ,,lábon maradása,, rontja a tó vízminőségét, növeli a víz szervesanyag tartalmát. A kézi aratók főként csak a nádszéleket tudják vágni, ám ha elolvad a jég, ismét munkába állítják a gépeket, ezek ugyanis tudnak úszva is dolgozni. (MTI)
1989. február 11., szombat 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|