Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - Plenáris ülés (6. rész)
Két órán át tartó, olykor nem is konkrétan a törvényjavaslathoz kapcsolódó vita jellemezte, 25 vélt vagy valós vádakat, védekezéseket, ironikus megjegyzéseket és viszontválaszokat tartalmazó felszólalás kísérte az államtitkárok jogállásának és felelősségének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezet tárgyalását. Ez a törvényjavaslat az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki állásfoglalása alapján új változatban, karcsúsított formában került a törvényhozók asztalára. Lényege - miként a bizottság előadója, dr. Balsai István (MDF) is vázolta -, hogy megszűnik a miniszterhelyettesi funkció, továbbá az a gyakorlat, hogy országos hatáskörű szerveket is államtitkárok irányítanak. Ezzel szemben lesz politikai (parlamenti), címzetes (a kormánybiztos és a tárca nélküli miniszter közötti), közigazgatási, valamint helyettes (minisztériumi) államtitkár. A törvényjavaslat szerint az államtitkárokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Elhangzott az is, hogy e tervezet törvényerőre emelése nélkülözhetetlen a kormányalakításhoz. Már az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság pénteki vitája után érzékelhető volt, hogy a korábbinál rövidebb, csak a legszükségesebb kérdésekről rendelkező jogszabályt a plenáris ülésen is csak kemény küzdelem árán fogadják majd el. Az MDF és az SZDSZ álláspontja ütközött mindkét testületben. Míg az MDF a beterjesztett törvényjavaslat módosítás nélküli elfogadása mellett érvelt, az SZDSZ úgy vélte: kardinális kérdés számára, hogy az államtitkár-jelölteket is hallgassák meg a parlamenti szakbizottságok, illetve, hogy kinevezésük a szakminiszter javaslatára, de a miniszterelnök véleményezésével történjen. Ezért ragaszkodott ilyen tartalmú módosító indítványához. A plenáris vita érzékeltetésére néhány adat: a 25 hozzászólás közül 13 az MDF, 6 az SZDSZ, 4 a Független Kisgazdapárt, 2 a Fidesz képviselője részéről hangzott el. Az MDF képviselői közül dr. Kónya Imre háromszor, dr. Salamon László két alkalommal, dr. Torgyán József (FKgP) három ízben, az SZDSZ képviselői közül pedig dr. Hankó Faragó Miklós és dr. Tölgyessy Péter két-két esetben kért szót. Az SZDSZ azt az álláspontját hangoztatta, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása nem feltétlenül szükséges a kormányalakításhoz, amelyet egyébként - ellenkező véleményekkel szemben - a szabaddemokraták nem kívánnak semmi módon akadályozni, s eddig sem tették. Sőt, már a választások előtt is a mielőbbi kormányalakítást óhajtották szolgálni. (folyt. köv.) 1990. május 15., kedd 17:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »