|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A KDNP közleménye
"A Kereszténydemokrata Néppárt
országgyűlési képviselői május 2-án - mielőtt elfoglalnák a helyüket
a Parlamentben - reggel 8 órakor a budapesti Szent István
Bazilikában ökumenikus istentiszteleten vesznek részt, - ahogy
1947-ben is a kereszténydemokraták az Országgyűlés megnyitását
megelőzően tették. Az istentiszteleten megjelennek a Demokrata
Néppárt 43 évvel ezelőtti, külföldön és itthon élő képviselői, a
párt vendégei, akikkel a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői
együtt vonulnak be az új Parlament ünnepi ülésére .
A KDNP országgyűlési képviselői az istentiszteletre szeretettel
várják a párt tagjait, támogatóit, és minden hívő embert, aki
imáival is kész segíteni a Parlamentben kezdődő munkát."
SZER, A mai nap:
Az FKgP-n belüli nézeteltérések
"Végül is most vasárnap tartja a nagyválasztmányi ülést a
Független Kisgazdapárt, tegnap ugyanis a Budapesten összegyűlt
vidéki elnökök a korábbi határozat megváltoztatására kényszerítették
a központi vezetést. A döntés hátteréről és a Kisgazdapárton belüli
konfliktusokról tudósít Szekeres László:
A Független Kisgazdapártban újra dúl a háború. Szerdán délután
közzétette a párt sajtóirodája útján, hogy a hét végére tervezett
országos nagyválasztmányt gyakorlati okok miatt elhalasztják.
Csütörtökön már terjedt a városban a hír - amelyet este egy
sajtótájékoztatón közöltek -, hogy egy néhány helyi vezetőből álló
radikális csoport fellépésére, az ő követelésükre a nagyválasztmányt
mégis megtartják vasárnap."
|
|
|
|
|
|
|
A ,,bennszülött,, tulajdonos nem pótolható kölföldről -
Tanácskozás a privatizációról
|
1990. április 19., csütörtök - A leggyorsabb és legátfogóbb
privatizációra a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatások
területén mutatkozik lehetőség - mondotta Tömpe István, az Állami
Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója a Szervezési és Vezetési
Tudományos Társaság idegenforgalmi akadémiájának csütörtökön
Siófokon tartott megnyitóján. Hozzáfűzte: a vagyonügynökség mindent
megtesz - akár az érintett vállalatok ellenében is -, hogy az
ágazatban mielőbb kialakuljanak az új tulajdonviszonyok. Ez nem
jelenti azt, hogy bármely céget titokban privatizálnának; a
vagyonügynökség közvetlen módon nem avatkozik be a folyamatokba, de
igyekszik a befektetők számára vonzóvá tenni, információkkal és
egyéb szolgáltatásokkal elősegíteni az átalakulást.
A nemzetgazdaság egészére vonatkozóan Tömpe István korántsem nyilatkozott ilyen derülátóan. Bár az már általánosan elfogadott, hogy az államnak ki kell vonulnia a gazdaságból, mert természeténél fogva nem alkalmas a tulajdonosi szerepre, még mindig rendkívül sok fogalmi és technikai probléma zavarja a privatizációt. A legalapvetőbb gond abból származik, hogy a magyar társadalomból hiányzik a befektetésre és tulajdonosi szerepre kész középréteg. Az állami vagyon felosztását az állampolgárok, vagy azok különböző csoportjai között tetszetős, de gyakorlatilag kivihetetlen elképzeléseknek minősítette Tömpe István, majd azt hangsúlyozta, hogy ,,bennszülött,, tulajdonosok híján külföldről sem lehet számottevő tőkét bevonni az országba. Ha pedig hazai befektetőknél előnyösebb feltételekkel próbálják csábítani a külföldieket, ez politikai feszültségeket okozhat.
A veszélyes illúziók és tévhitek kategóriájába sorolta az állami vagyonügynökség ügyvezető igazgatója az állami tulajdon megreformálhatóságával, működőképessé tételével kapcsolatos nézeteket. Hasonlóképpen tévesnek minősítette azt az elképzelést, hogy az állami vagyon külföldi értékesítésével csökkenteni lehetne az ország adósságait. A privatizálás további menetében Tömpe István a forgatható, jó magyar értékpapírok megjelenését és a tőzsde létrehozását tartotta alapvető lépésnek. (MTI)
1990. április 19., csütörtök 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|