|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A KDNP közleménye
"A Kereszténydemokrata Néppárt
országgyűlési képviselői május 2-án - mielőtt elfoglalnák a helyüket
a Parlamentben - reggel 8 órakor a budapesti Szent István
Bazilikában ökumenikus istentiszteleten vesznek részt, - ahogy
1947-ben is a kereszténydemokraták az Országgyűlés megnyitását
megelőzően tették. Az istentiszteleten megjelennek a Demokrata
Néppárt 43 évvel ezelőtti, külföldön és itthon élő képviselői, a
párt vendégei, akikkel a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői
együtt vonulnak be az új Parlament ünnepi ülésére .
A KDNP országgyűlési képviselői az istentiszteletre szeretettel
várják a párt tagjait, támogatóit, és minden hívő embert, aki
imáival is kész segíteni a Parlamentben kezdődő munkát."
SZER, A mai nap:
Az FKgP-n belüli nézeteltérések
"Végül is most vasárnap tartja a nagyválasztmányi ülést a
Független Kisgazdapárt, tegnap ugyanis a Budapesten összegyűlt
vidéki elnökök a korábbi határozat megváltoztatására kényszerítették
a központi vezetést. A döntés hátteréről és a Kisgazdapárton belüli
konfliktusokról tudósít Szekeres László:
A Független Kisgazdapártban újra dúl a háború. Szerdán délután
közzétette a párt sajtóirodája útján, hogy a hét végére tervezett
országos nagyválasztmányt gyakorlati okok miatt elhalasztják.
Csütörtökön már terjedt a városban a hír - amelyet este egy
sajtótájékoztatón közöltek -, hogy egy néhány helyi vezetőből álló
radikális csoport fellépésére, az ő követelésükre a nagyválasztmányt
mégis megtartják vasárnap."
|
|
|
|
|
|
|
Egyházviták Ukrajnában
|
----------------------
London, 1990. április 10. (BBC, Panoráma) - A nyugat-ukrajnai Lvov városban az újonnan megválasztott területi tanács határozatában elítélte a körzetnek a Szovjetunióba történt bekebelezését, és kijelentette: Ukrajnának joga van a szuverenitáshoz.
Munkatársunk, Miranda Haig kommentárja következik arról, milyen veszélyt jelent Moszkva számára az ukrán nemzeti érzés erősödése. A kommentárt tudósítónk, David Willy jelentésével egészítjük ki, amelyben az ortodox görögkeleti és a görög katolikus egyház közötti vitáról tudósít:
A nemzeti érzés Nyugat-Ukrajnának azokon a részein a legerősebb, amelyek 1939-ig Lengyelországhoz és más országokhoz tartoztak. Ezeken a területeken egyebek között széles körű tüntetéseket rendeztek a litván függetlenségi nyilatkozat támogatására. Azonban az ukrajnai nemzeti érzés a köztársaság minden részében érezhető, és egyre növekedőben van.
A sok éven át tartó oroszosítást követően az egyre erősödő követelésekre reagálva a hatóságoknak cselekedniük kellett olyan kérdésekben, mint például az ukrán nyelv használati joga, vagy ukrán iskolák felállítása.
A nemzeti követelések egyre jobban éreztetik hatásukat a politikában is, ami hivatalos szinten viszonylag újkeletű dolog. Az ukrán nemzeti jogok kivívása érdekében kampányt folytatók sok éven keresztül azt kockáztatták, hogy hosszú börtönbüntetéseket kapnak, melyeket munkatáborokban kell letölteniök. Széles körben úgy tudni, hogy Vlagyimir Scserbickij, aki régóta Ukrajna pártvezetője, csak azért maradt meg a politikai bizottságban egészen tavalyig, mert féken tartotta Ukrajnát. (folyt.)
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
|
|
- Ukrán helyzet - 1. folyt.
|
A Szovjetunió központi hatóságait félelemmel tölti el az ukrajnai nyugtalanság. A köztársaság 52 milliónyi lakossága a Szovjetunió egész népességének egyhatodát teszi ki. Ukrajnában van az ország több nagy ipari központja és a legtöbb termékeny földterület. A Szovjetunió elveszítheti Litvániát, és a különbséget alig lehet észrevenni. Ha azonban Ukrajna elvész, akkor már nem beszélhetünk többé Szovjetunióról.
Moszkva nyilvánvalóban aggódik az ukrajnai nemzeti érzések növekedése miatt, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem rendelkezik semmilyen összefüggő stratégiával azoknak elhárítására.
A RUH néven ismert ukrán népfront egy földalatti emberi jogi kampányból fejlődött széles körű mozgalommá, amely minden lehetséges módon képviseli az ukránok érdekeit a csernobili nukleáris katasztrófa következményeitől a még mindig hivatalosan nem legalizált ukrajnai görög katolikus egyházig. A szovjet hatóságokra talán kevesebb nyomás nehezedne, ha már korábban cselekedtek volna a kiemelkedő panaszok orvoslása érdekében. Miután ez nem történt meg, most szembe kell nézniük egy mozgalommal, amely ugyan nem hivatalos párt a szó igazi értelmében, mégis a leghatalmasabb politikai erő Nyugat-Ukrajnában és lényeges befolyással bír a köztársaság sokkal jobban eloroszosított keleti részében is.
Az újonnan megválasztott ukrán parlamentben az ukrán népfront megszerezte a mandátumoknak körülbelül egyharmadát annak ellenére, hogy megakadályozták: egyes területeken jelölteket állítsanak a választáson. És a népfront kijelentette: végső célja a Szovjetuniótól való függetlenség kivívása. Amint azt a RUH egyik vezető személyisége kifejezte: ma Litvánia, holnap a Kaukázus, holnapután pedig Ukrajna. (folyt.)
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ukrán helyzet - 2. folyt.
|
A kommunisták érzik a veszélyt, de már nem tartanak igényt vezető szerepre a szovjet társadalomban, és lehetővé vált az új pártok létrehozása. Úgy tűnik, csak idő kérdése, hogy Ukrajnában a nacionalisták megalapozzák vezető szerepüket, hacsak Moszkva valamilyen drasztikus lépést nem tesz ennek megakadályozására.
Ugyanakkor tudósítónk, David Willy Lvovból küldött jelentésében arról számol be, hogy Nyugat-Ukrajna fővárosában egyre nő a feszültség egy vallásos vita miatt, amely az orosz görögkeleti egyház hívei, és az ukrajnai görög katolikusok között folyik. A görögkeleti egyház nem hajlandó visszaadni a görög katolikusoknak a katedrálisukat, amelyet 40 évvel ezelőtt foglaltak el, amikor Sztálin megpróbálta felszámolni a görök katolikus egyházat. A vita azóta tart, amióta Gorbacsov elnök tavaly decemberben megígérte a pápának, hogy legalizálni fogják az ukrajnai görög katolikus egyház működését. +++
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|