Rendszerváltás és az MTI

	1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 3. folyt.
- Augusztus 22: A Magyarországon működő Szabad Románia nevű menekültszervezet és a Lelkiismeret 88 nevű csoport 24 órás éhségsztrájkkal egybekötött tüntetést rendez a román követség közelében. Ebből az alkalomból a Szabad Románia nyilatkozatot ad ki, amelyben elítéli a Ceausescu- rendszer nacionalista, és fajgyűlölő megnyilatkozásait. A román nemzetiségű menekültek felhívását - mint a román demokratikus gondolkozás jelét - örömmel üdvözli a Demokrata Fórum. - Augusztus 25: A Szabad Kezdeményezések Hálózata nyilatkozatot tesz közzé Kelet- Közép-Európa politikai helyzetéről. Elítélik azokat a rendszereket, amelyek Európa ezen térségében az elmúlt 40 esztendő alatt az itt élő népek történelméhez nem méltó viszonyokat teremtettek. Állást foglalnak a magyar 1956, a csehszlovák 1968 és a lengyel 1980-81 által jelképezett megújulási törekvések mellett. Szolidaritást vállalnak minden olyan kezdeményezéssel, amely a térség demokratikus viszonyainak helyreállítását tűzte célul maga elé. A szolidaritás jeleként a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Kezdeményezések Hálózata közös táviratban üdvözölte Lech Walesát, a gdanski egyezmény aláírásának 8. évfordulója alkalmából. - 1988 augusztus 25-27: Mintegy 700 résztvevő közreműködésével nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Krakkóban a lengyel Szabadság és Béke nevű szervezet, valamint a Szolidaritás országos jogvédő bizottsága. A találkozón megjelentek nyugati politikusokon kívül magyar küldöttek is. A 12 tagú magyar delegáció tagjai közül Bába Iván a magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről, Vitt László a környezetrombolásról, Szelényi Zsuzsa a Fiatal Demokraták Szövetségének tevékenységéről, Merza József a magyar szolgálatmegtagadók helyzetéről, Philipp Tibor a magyar emberi jogi viszonyokról, Szilágyi Sándor a Magyarországon működő Szabad Románia csoport tevékenységéről, Gadó György a kelet-európai országok közös stratégiájának szükségességéről, Hahn Endre és Magyar Bálint pedig a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének munkájáról számolt be. - Augusztus 31-e: A Miskolci Megyei Bíróság három év fegyházról másfél év börtönbüntetésre enyhítette Kristály Gyula 61 éves munkás büntetését, amelyet 4 évi időtartamra felfüggesztett. Úgy intézkedett továbbá, hogy a 20 ezer forintos nyomozási költséget az állam vállalja magára. Az ítélet enyhítése azzal a széles körű magyarországi és külföldi tiltakozás-akcióval magyarázható, amelyet a 61 éves nyugdíjas ózdi munkás ügye felkeltett. Kristály Gyula röpiratokkal tiltakozott a helyi hatóságok túlkapásai ellen. Ezért a miskolci rendőrség példát szolgáltató kirakatpert akart rendezni ellene. - Augusztus 28-30: Szárszói Front névvel megalakult egy új, független, demokratikus mozgalom. Az 1943-as szárszói találkozó szellemét kívánja továbbvinni, elődének tekinti a demokratikus ellenzék mozgalmát, és állást foglal 1956 függetlenségi, és önigazgató hagyományai mellett. - Szeptember 1-je: Sajtókonferencia keretében mutatják be a Duna című 148 oldalas antológiát, amelyet Perczel Anna, Vargha Balázs és Nagy András szerkesztett. Az antológia szerzői: Csoóri Sándor, Csurka István, Eörsi István, Esterházi Péter, Karinthy Ferenc, Kodolányi Gyula, Korniss Mihály, Petri György, Szilágyi Ákos, Vas István. - Szeptember 3-a: Lakiteleken 364 jelenlévő a Magyar Demokrata Fórumot szervezetté alakította. Számozott belépési nyilatkozatot adtak ki. Közölték, hogy 10 ezer tag esetén, de legkésőbb egy év múlva közgyűlést tartanak. Az ideiglenes elnökség tagjai: Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Fűr Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor. - Szeptember 10-e: Esztergomban tudományos tanácskozást tartott a Magyar Demokrata Fórum. Téma a természetvédelem, mindenekelőtt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésével járó természeti károk. A mintegy 600 résztvevő előtt beszélt Erhard Busek, Bécs város polgármester- helyettese is. A tanácskozás elfogadta egy nyílt levél szövegét, amelyet azzal a kéréssel küldtek el a parlament képviselőihez, hogy követeljenek népszavazást a vízlépcsőrendszer megépítése ügyében. - Szeptember 5-e: Nyilvános ülést tartott a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ideiglenes tanácsa. Elhatározták, hogy közgyűlést tartanak, amelyen döntenek a szervezetté alakulás kérdésében. Bejelentették, hogy a Hálózatnak eddig 1500 bejelentett tagja van. - Szeptember 12-e: Mintegy 35 ezer ember tüntetett a parlament előtt a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése ellen. Az ünnepi beszédet Csengey Dénes író mondta. A szervező bizottság 5 tagja: Szekeres László, Perczel Anna, Lovas Pál, Bába Iván és Csengey Dénes átadta Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének azt a dokumentumot, amelyet korábban Vitai András színész olvasott fel a tömeg előtt. Ebben az építkezések megszűntetését, illetve népszavazás kiírását követelték. A nyilatkozat egy példányát átvette Pozsgay Imre államminiszter is. Grósz Károly miniszterelnök-pártfőtitkár azonban nem volt erre hajlandó. A nagygyűlésen felszólaltak az osztrák Zöldek képviselői is. A nagyméretű tüntetést a 27 független szervezetből álló Nagymaros Bizottság rendezte. Kedves hallgatóink! Mához egy hétre, ugyanebben a műsorban folytatjuk az 1988-as esztendő független magyarországi eseményeinek kronologikus felsorolását. +++ 1989. január 4., szerda
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »