Rendszerváltás és az MTI

	Nicaragua új korszak küszöbén (1.rész)
Havanna, 1990. április 26. csütörtök (MTI-Panoráma) - Nicaragua új elnöke, Violeta Barrios de Chamorro asszony eskütételével lezárult a sandinista forradalom egy évtizedes korszaka, amely a világpolitika egyik központi témájává tette a kis közép-amerikai országot. A 61. évében járó, viszonylag kevés politikai tapasztalattal rendelkező új államfő egy 14 tagú, sokszínű koalíció, az ,,UNO,, jelöltjeként a szavazatok közel 55 százalékát kapta a februári választásokon, s nagy meglepetésre legyőzte korábbi harcostársát, a sandinista Daniel Ortegát. Violeta Chamorro csak a nemzeti hősként elismert férje meggyilkolása, 1978 óta politizál. A somozista diktatúra elleni felkelés győzelme után az első államfői testület, a kormánytanács tagja lett. Kevesebb mint egy év elteltével azonban lemondott és ellenzékbe vonult, mert felülkerekedett a forradalom marxista irá nyzata, illetve azért is mert időközben Nicaragua szövetségre lépett Kubával és a Szovjetunióval. Az új kormányra a kilenc évi háborúskodás gyászos örökségének a felszámolása vár: elsősorban meg kell békítenie az eddig fegyverrel szembenálló feleket, miközben a kontrák és a sandinisták egyaránt mélyen gyanakszanak a másikra. A nicaraguai ellenállás (RN) fegyverletétele emiatt egyre húzódik, s ha meg is történik június közepéig, ahogy a legújabb megállapodás előírja, addig nem lehet kizárni a harcok kiújulását. A gazdaságot vágtató infláció sújtja, noha a sandinista kormány tavaly 1400 százalékra szorította le a mértéket a korábbi 30 ezer százalékról. Az ,,UNO,, a választási propagandában három hónapon belül csodákat igért, de már az első feltétel, a nagyszabású amerikai pénzsegély is bizonytalanná vált. A várt milliárdok helyett Washington csak 300 millió dollár erejéig nyitja ki a pénztárcát. A külső adósság összegét senki sem tudja, a becslések hét és tizenkét milliárd dollár között mozognak. (folyt.) 1990. április 26., csütörtök 11:58
Vissza »

	Nicaragua új korszak küszöbén (2.rész)
Az új gazdaságpolitika a már most 30 százalék körüli munkanélküliség megugrását, s így a társadalmi feszültség növekedését vetíti előre. Felszámolják az állami vállalatok jó részét, s visszatér a polgári életbe több tízezer katona is, s ez újabb nyomást jelent a munkaerő piacra. Két hete sztrájkok kezdődtek a közszolgáltatásokban, amit a sandinista korszakban eddig nem engedélyeztek. A kormányzás buktatói közé tartozik, hogy az ,,UNO,, nem egységes: választási koalicióként egyetlen közös célja a sandinisták legyőzése volt. A színskala a jobboldali konzervatívoktól a sztálinista tipusú kommunista pártig terjed. A parlamenti vitákban a koalíció nem számíthat hosszú életre, s ráadásul nincs meg az alkotmánymódosításhoz szükséges többsége sem. Legfőbb összetartó ereje a sandinista tömbtől való félelem lehet. Az ,,UNO-nak,, 51, a sandinista frontnak 39 képviselője van. (Más irányzatok összesen két helyhez jutottak a törvényhozásban.) A legkevesebb gondot a külpolitika jelenti Dona Violetának és csapatának. Az irányváltas felől semmi kétség, az új szövetségi rendszer fő pillére az Egyesült Államok lesz, s helyreállhat a szoros együttműködés a környező országokkal, amelyek nagyon megkönnyebbültek a forradalom letűnésétől. Kész tény, hogy Kuba kivonul az eddigi pozícióiból, s nem is igyekeznek visszatartani, noha nagyon hiányozni fog az ingyenes egészségügyi segítség, az építőbrigádok munkája, a nagyvonalúan szállított kőolaj és élelmiszer. A katonai együttműködés Kubával megszűnt és valószínűleg a Szovjetunióval sem folytatódik. Az új kormány legsürgetőbb feladata a kontrák leszerelése lesz. A kívülről szított polgárháború kilenc év alatt 30 ezer áldozatot követelt és 17 milliárd dollárnyi kárt okozott. Az RN tízezernyi fegyverese most biztonsági övezetekben telepszik le, és ott várja, hogy teljesüljenek a követelései. Elsőként azt akarják elérni, hogy a sandinisták kivonuljanak a fegyveres erők vezetéséből, s jelentősen csökkentsék a hadsereg látszámát. (A vezérkar tagjai a napokban lemondtak a sandinista front vezetésében betöltött tisztségeikről.) (folyt.) 1990. április 26., csütörtök 12:01
Vissza »

	Nicaragua új korszak küszöbén (3.rész)
Félő azonban, hogy a hadsereg leépítésével párhuzamosan, a saját viszonylagos erejük növekedésével a kontrák egyes, somozista csoportjai új, társadalmi-gazdasági követelésekkel állnak majd elő, és katonai nyomást gyakorolnak az új kormányzatra is. A békés rendszerváltás jövője továbbra sem látszik biztosnak Nicaraguában.+++ Takács Zoltán (Havanna), MTI-Panoráma 1990. április 26., csütörtök 12:03
Vissza »