|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás az újonnan megalakuló kormányhoz
"A Természetvédők Szövetsége
aggodalommal olvasta az MTI április 23-án kiadott közleményében
annak a Baranya megyei tanácstagnak a szavait, aki elkeseredetten
javasolta: lakoltassák ki a veszélyes hulladékokkal terhelt
falvakat, mert jelenleg ez a megoldás látszik a legolcsóbbnak. A
szövetség megítélése szerint ha a ma még szokásos módon folytatódik
az ország környezetvédelmi gondjainak a megoldása, akkor az egész
ország kiürítése is valóban olcsóbb lesz, mint a termelés okozta
környezeti veszélyek elhárítása.
"
SZER, Magyar híradó:
Mit ad át az állambiztonsági szolgálat?
"A Belügyminisztérium a közeljövőben nyugati gépkocsikat
vásárol.
Jelenlegi kocsiállományuk öreg, elavult. 1.300 darabot kellene
az idén leselejtezni, pénzük - Ladában mérve - 760 darabra van, és a
Merkur összesen 380-at igazolt vissza. Ezért úgy határoztak, részben
saját költségvetésük terhére, részben az átszervezés miatt
felszabadult épületeik eladásából - például a III/3-as épület - 3 év
alatt háromezer darab nyugati gépkocsit vásárolnak. Rövidesen
megjelenik a tender kiírás egy nagy külkereskedelmi vállalatunkon
keresztül, de máris sok ajánlatot kaptak például a Fordtól is. Nagy
esélye - talán legnagyobb esélye - a Toyotának van, mely a
mentőtender megnyerésével egy szerelőparkot, egy technikai hátteret
is telepít Magyarországra.
"
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi konferencia a polgári jogi kodifikáció kérdéseiről (1.rész)
|
1989. szeptember 5., kedd - Magyarországon az elkövetkezendő fél évtizedben vegyestulajdonú piacgazdaság létrejöttével kell számolni, jelentősen átalakulnak a tulajdonviszonyok. Egyebek között erről beszélt dr. Sárközy Tamás, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára a polgári jogi kodifikáció kérdéseit elemző nemzetközi kerekasztal-konferencián az MTA Zenetudományi Intézetében.
Előadásában kifejezte meggyőződését, hogy támogatni kell a működő tőke beáramlásának gyorsítását, biztosítva, hogy a külföldiek a magyar gazdálkodókkal - s nemcsak állami vállalatokkal és szövetkezetekkel, hanem magánvállalkozásokkal is - közös cégeket hozzanak létre társasági formában. Szerinte az állam közhatalmi és tulajdonosi funkcióját következetesen, szervezetileg is el kell különíteni. Arra van szükség, hogy a közhatalmi-jogi szabályozás valamennyi gazdálkodóra nézve egyformán érvényesüljön, az állami vállalatok ne élvezzenek privilégiumokat. A ,,túlállamosítás,, csökkentése elengedhetetlen: privatizálni kell a szövetkezetek, a helyi, területi önkormányzatok, a kül- és a belföldi vállalkozók javára. Az állami szektor befolyása ennek eredményeként csökken ugyan, de a nyugati államokéhoz képest még mindig jelentős tényező marad. Sárközy Tamás szólt arról is, hogy - bár a versenyszféra nagyvállalatainál kívánatos lenne - valamennyi állami vállalatot nem lehet társasággá átalakítani. Arra van szükség, hogy az állam intézményesen támogassa: a részvénytársaságokban a munkavállalók minél szélesebb körben jussanak ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényhez, illetve a lakosság vásároljon értékpapírokat, jusson kisrészvényesi pozícióba. Ennek alapjait a társasági törvény, illetve a szövetkezeti törvény 1989-es módosítása megteremtette, de az értékpapír-kibocsátási törvény után újabb intézkedésekre van szükség. Nélkülözhetetlen, hogy az állam támogatásban részesítse az állampolgári kisvállalkozásokat, gazdasági ösztönzőkkel is segítse minél több közkereseti és betéti társaság, kft létrejöttét magánerőből. Ennek alapfeltétele, hogy az államigazgatási előírások feleslegesen ne gátolják a tulajdonos rendelkezési jogát, a gazdálkodó szervezetek belső működésének rendjét pedig az állam kívülről ne szabályozza. (folyt.köv.)
1989. szeptember 5., kedd 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi konferencia a polgári jogi kodifikáció kérdéseiről (2.rész)
|
A konferencia résztvevői között az általános kérdések megvitatása során véleménykülönbség volt abban, hogy a Polgári Törvénykönyv átalakítására milyen időszakban lehet sort keríteni. Többek szerint a reformkodifikációt akkor kell végrehajtani, ha kialakult egyfajta stabilitás, mások viszont úgy érveltek, hogy a jogszabályokat akkor kell rendezni, beépíteni a jogrendszerbe, amikor arra megértek a társadalmi-politikai feltételek. E kérdésben a magyar álláspont sem egységes, mert az új PTK megalkotásához először azt a kérdést kell tisztázni, miként változik meg a tulajdoni rendszer. Amíg ebben nincs teljesen egyértelmű politikai álláspont, amíg nem születik valamiféle többségi vélemény, addig nincs mit jogszabályba foglalni. Az új magyar Polgári Törvénykönyv tervezett bevezetésének 1992-es dátumát tehát abban a reményben hirdették meg, hogy a tulajdoni rendszer alapkérdéseiben döntenek az új Alkotmány megalkotása során. Megoszlottak a vélemények abban is, hogy milyen részletességűnek kell lennie egy kódexnek. A legfontosabb azt tisztázni, hogy a bíróság milyen hatáskörrel rendelkezzék. Többségi álláspont szerint amennyiben a törvényalkotó valamennyire is stabil jogszabályt kíván alkotni, teljes részletességű jogalkotásra nem lehet törekedni. A gazdaság jogalkotási területének részkérdéseit áttekintve különböző álláspontok alakultak ki például a szerződések szabályozását illetően. Ez részben összefügg azzal, hogy szükség van-e önálló kereskedelmi törvényre, vagy sem. Ami emellett szól: szinte naponta alakulnak újfajta gazdasági kapcsolatok, s az igények változásában a technika fejlődése is közrejátszik. A vita elsősorban arról folyt, hogy e kérdést miként lehet egységes törvénybe foglalni. (MTI)
1989. szeptember 5., kedd 16:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|