|
|
 |
|
 |
Exkluzív fehér házi nyilatkozat az MTI-nek az amerikai-magyar
viszony távlatairól, Washington Európa-politikájáról, a kisebbségi
kérdésekről (1. rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1990. április 25. szerda (MTI-tud) - Washington
most, a szabad magyar választások után lát először lehetőséget
partneri együttműködésre Budapesttel. A cél az európai, a szélesebb
atlanti együttműködés olyan kereteinek kialakítása, amelyek
megvédhetik a gazdaságilag és politikailag gyenge, sebezhető új
demokráciákat. Erről beszélt az amerikai kormány egy vezető
tisztségviselője, először fejtve ki a Fehér Ház közép-kelet-európai
politikai elgondolásait Heltai Andrásnak, az MTI washingtoni
tudósítójának adott exkluzív interjúban.
Az illetékes, aki nevének mellőzését kérte, elmondotta: a román
választások után a három hagyományos párt koalícióját várják -
esetleg a front bevonásával. E ,,legalább részben legitim kormány,,
azután megteremheti a demokrácia kereteit. Félő, hogy a magyar
kisebbség helyzete - rövidebb távon - tovább nehezül, ám Washington
továbbra sem lát módot pártos állásfoglalásra kisebbségi kérdésekben
- arra viszont igen, hogy azok politikai megoldásában a NATO is
szerepet vállaljon.
A kormányférfi személyes benyomásai alapján szólt arról, hogy
Antall Józsefet őszi washingtoni látogatásán igen intelligens
politikusként ismerhették meg, ,,akinek nézetei - úgy érzem - az
alapvető kérdésekben igen közel állnak a mieinkhez. Örülünk annak,
hogy a választások alapján módja lesz erős koalíció összeállítására
s úgy tűnik, meglehetősen erős lesz az ellenzék is - ami nagyon jó
kezdet a demokráciához...,,.
Arra a kérdésre, hogy mi változik az új magyar kormány
hivatalbalépésével a két ország kapcsolataiban, a nyilatkozó
hangoztatta: az új közép-kelet-európai stratégiai helyzetben az
Egyesült Államok a történelemben ezúttal először játszik majd ott
érdemi szerepet. ,,Nem befolyásra törekszünk, hanem építő
elkötelezettségre gazdasági, kulturális, diplomáciai tekintetben egy
kulcsfontosságú térségben,,. Ez a gyakorlatban Magyarország számára
a ,,sokkal élénkebb,, diplomáciai kapcsolatokat jelenti majd. ,,Fel
kell készítetünk diplomatáinkat, át kell szerveznünk a
kormányapparátust, hogy megfeleljen az új szükségleteknek - mondotta
az amerikai illetékes. (folyt.)
1990. április 25., szerda 07:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Exkluzív fehér házi nyilatkozat az MTI-nek (2.rész)
|
Lawrence Eagleburger első külügyminiszter-helyettes hangolja
össze a kormányban a térségnek nyújtott gazdasági támogatást -
mondotta a nyilatkozó, s közölte, hogy hamarosan munkához lát (az
amerikai kormány által felállított) Magyar Beruházási Alap.
Alaptőkéjét kezdetnek tekintjük, s azt várjuk, hogy ösztönözze és
megsokszorozza a magyarországi beruházásokat. Sajnálatos, hogy
költségvetésünk deficitje nem enged nagyobb összegű támogatást, de
meggyőződésünk, hogy a döntő segítség a magánszektor beruházásaitól
függ - ott van a pénz... A kormány viszont megteremti az intézményi
kereteket a beruházások könnyítéséhez - s ugyanezt várja
Budapesttől,,.
A nyilatkozó elismerte, hogy az amerikai tőke bizonyos késésben
van a magyar piacon a németekkel szemben. ,,Fennáll a veszély, hogy
a jelenlegi vákuumban a németek oly mértékben elkötelezik ott
magukat, hogy az még az ő számukra is egészségtelen, de a
hagyományok, a földrajzi közelség miatt mindez nem meglepő.
Amerikának azonban fel kell vennie a kihívást - ezért is bátorítja a
kormány a beruházókat. Arra a kérdésre,, hogy lesznek-e
COCOM-könnyítések, a nyilatkozó rossz hírrel szolgált: a stratégiai
exportot ellenőrző nyugati testület tagjai elutasították az amerikai
javaslatot, hogy Lengyelország és Magyarország - amely vállalta,
hogy nem adja tovább a kapott csúcstechnológiát - különleges
elbánásban részesüljön. Így a nyárra várható korlátozott könnyítések
egységesen valamennyi kelet-európai országra vonatkoznak majd.
A kormányférfi elutasította azt a nézetet, hogy Csehszlovákia és
más kelet-európai országok demokratikus átalakulása Budapest számára
vetélytársat, a magyar pozíciók gyengülését jelentené. ,,Éppen
ellenkezőleg: amerikai szemmel nézve nagyobb térség a beruházások
szempontjából vonzóbb. Ezért is tartjuk jónak Václav Havel
elgondolását Varsó, Prága és Budapest regionális együttműködéséről,
bár még nem egészen világos, mit értenek alatta. Annyi bizonyos,
hogy olyan időszakban, amikor elkopnak a régi intézmények, a VSZ, a
KGST, ideje újakat a helyükre állítani, amelyek összehangolnak és
csökkentik például a kelet-európai versengést a nyugati
támogatásért,,. (folyt.)
1990. április 25., szerda 08:06
|
Vissza »
|
|
Exkluzív fehér házi nyilatkozat az MTI-nek (3.rész)
|
Az államférfi rámutatott, hogy a helsinki folyamatban a földrész
keleti felének országai most előtérbe kerülnek. ,,Segítenünk kell
őket, hogy mind gazdasági, mind politikai tekintetben
visszakerüljenek Európa fő áramába, s a soronkövetkező, koppenhágai
konferencián számos javaslatot teszünk majd erre. A legjobb esetben
is 2-3 választási ciklus fog eltelni, amíg az új pártszerkezetek
megszilárdulnak és intézményesül a politikai pluralizmus. Hosszabb
távon, 5-10 évben kell tehát gondolkodnunk, amely idő alatt ezek az
országok gazdasági és politikai szempontból egyaránt sebezhetőek
lesznek. Tartós támogatásra van tehát szükségük, hogy
visszailleszkedhessenek Európába.,,
A magyar elgondolásokról, az Európai Közösségekhez való mielőbbi
csatlakozásról az amerikai kormányférfi úgy vélekedett, hogy ,,,az
EK vagy megmarad eredeti tervei mellett és elmélyíti jelenlegi
tagjainak együttműködését - vagy új tagokat vesz fel. Mi úgy látjuk,
hogy a legjobb - és a legvalószínűbb - megoldás a egység erősítése.
Egyúttal azonban módot kell találniuk, hogy a kivülállók is sokkal
magyobb mértékben bejuthassanak a Közös Piacra. Az EK bizonyosan
tudja, mit jelentene az európai integráció ügyének, ha Európát most
a gazdasági határok mentén osztanánk meg,,.
Helsinki kérdéseire visszatérve a nyilatkozó hangsúlyozta, hogy
míg a folyamat kétségkívül sokat tehet a biztonság politikai,
gazdasági, kulturális dimenziójában, a biztonság klasszikus, katonai
értelmében a NATO-t nem helyettesítheti. ,,Úgy tudom, hogy Antall
Józsefnek is hasonló, nagyon realista véleménye van erről,, , tette
hozzá. Mint kifejtette, Washingtont ,,aggasztják,, azok az
elgondolások, hogy európai kollektív biztonság lépjen a NATO
helyére. ,,Václav Havel és George Bush igen érdekes beszélgetést
folytatott e kérdésről, s talán nincsenek is álláspontjaik olyan
távol, mint ahogy látszik. A csehszlovák vezetés egyetért azzal,
hogy az európai biztonsági konferencia nem jelenthet egyszeriben
választ a földrész biztonságának kérdéseire. Mind Havel, mind Antall
támogatja az erős NATO további szerepét. Azt hiszem, most a NATO
feladata kinyilvánítani, miben látjuk a fejlődés útját, hogyan
ölthet a szövetség új jelleget, amely beleillik a megváltozott
Európába. Katonai szerepe nem fejeződhet be, hisz túl sok még az
ismeretlen tényező a Szovjetunióban és másutt. A NATO-nak azonban új
politikai funkciókat kell kapnia, amelyekkel meggyőzheti a
magyarokat, a cseheket és másokat arról, hogy a szövetség
fennmaradása, stabilitása az ő biztonságuk tényezője is.,, (folyt.)
1990. április 25., szerda 08:18
|
Vissza »
|
|
Exkluzív fehér házi nyilatkozat az MTI-nek (4.rész)
|
Arra a kérdésre, hogy a felvázolt ,,szélesebb atlanti,,
együttműködés miként nyilvánulhat meg a gyakorlatban, a nyilatkozó
utalt a ,,Nyitott égbolt,, konferenciára, más, a katonai szövetségek
határain túllépő bizalomépítő fórumokra és kijelentette: szóba
kerülhet olyan testület felállítása is, amelyben a NATO és a
kelet-európai országok közösen vitatnak meg politikai kérdéseket.
A NATO, tűnt ki szavaiból, napirendre kívánja tűzni a
Kelet-Európa számára oly égető nemzetiségi kérdéseket is. ,,Jó
javaslat a kisebbségekkel foglalkozó helsinki bizottság, de ezzel a
kérdéssel, amely közvetlenül kihat az európai biztonságra, politikai
értelemben foglalkoznia kell a NATO-nak is. Aggasztó jelek vannak
Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában, a ,pax sovietica, csak a
felszín alá rejtette a viszályokat, amelyek most súlyos gondokkal
fenyegetnek.,,
A romániai helyzetről szólva a kormányférfi úgy fogalmazott,
hogy ,,van román jellegű glasznoszty, de nincs még demokrácia, ami
azután teret enged a szennyes politizálásnak. Kockázatos a helyzet:
remélem, a közvéleménynek a frontra nehezedő nyomása elegendőnek
bizonyul, hogy az ideiglenes vezetés kitartson ígéretei mellett, s a
választások szabadok, s meglehetősen tisztességesek legyenek... Nem
tartunk még ugyanis ott, hogy a többi párt is ugyanazokat a
lehetőségeket kapja, mint a front. Ám a választások így is
fél-legitim kormányt eredményezhetnek, a három hagyományos pártból,
esetleg a front bevonásával. Igy valóban független személyek
kerülhetnek a vezetésbe, akinek hitelük van a lakosság előtt, s így
az új kormány hozzáláthat az alkotmányreformhoz, a gyülekezési, a
választási jog megalkotásához, a demokrácia kereteinek
megteremtéséhez.,, (folyt.)
1990. április 25., szerda 08:28
|
Vissza »
|
|
Exkluzív fehér házi nyilatkozat az MTI-nek (5.rész)
|
A magyar kisebbség számára várható perspektívák tekintetében az
amerikai szakértő nem volt bizakodó: ,,Rövid távon talán még
romolhat is a helyzet, de hosszabb távlatban javul majd. Most megvan
a veszélye, hogy egyes személyek, politikai csoportok megpróbálják
kihasználni a nemzetiségi ellentéteket . Ez átterjedhet
Magyarországra is, majd a kölcsönhatások egymást erősítik, s újra
olyan helyzetekhez jutunk, amelyeknek már néhányszor tanúi voltunk e
században...,,
- Miért nyilatkozott az amerikai kormány ,,kiegyensúlyozottan,,
az állásfoglalást elkerülve a Marosvásárhelyen történtekről? -
hangzott a kérdés. A válasz: ,,Az Egyesült Államoknak veszélyes
állást foglalnia még olyan esetekben is, amikor a felelősség kérdése
meglehetősen világos. Az fenyeget ugyanis, hogy döntőbíróként
szerepelünk, s ez csak tovább mélyíti a válságot. Abban viszont
alkalmasint igazuk van, hogy határozottabban kellene kiállnunk a
nemzetiségi jogok mellett, erre készülünk a koppenhágai
tanácskozáson is. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az emberi,
köztük a kisebbségi jogokat nemcsak a kommunista országokkal
szemben, politikai okokból hangsúlyoztuk mindig, hanem elvi
kérdésről van szó. S egyébként amerikai nemzeti érdekről is:
amennyiben a kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben, ez - amint
már említettem - veszélyt jelent az európai biztonságra, azaz a
miénkre is,, - mondotta a vezető amerikai kormányférfi az MTI-nek
adott nyilatkozatában. +++
1990. április 25., szerda 08:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|