|
|
|
|
Reggeli sajtószemle 2.
|
London, 1990. április 25. (BBC, kora reggeli híradás) Bush meghátrál a Litvánia elleni szankciók ügyében. Ez áll az Independent címoldalán.
A Financial Times szintén címoldalas cikkében idézi az elnök kijelentését, nem akar olyan lépést tenni, amellyel a Szovjetuniót olyan cselekedetekre kényszeríthetné, amelyek világszerte visszavetnék a szabadság ügyét.
A Yorkshire Post egyenesen elérkezettnek látja az időt arra, hogy Litvánia feladja az egyenlőtlen küzdelmet a Szovjetunió ellen. Veszíteni fognak a litvánok, írja a lap, s ezzel bizonyára szükségtelen szenvedést és áldozatot zúdítanak saját nyakukba. A Nyugattól pedig ne várjanak segítséget, mert az nem jön. Még ezt is hozzáteszi a Yorkshire Post.
A Times vezércikket szentel a szovjet-kínai viszonynak Li Peng kínai miniszterelnök moszkvai látogatása kapcsán. Az a néhány megállapodás, amelyet most Moszkvában áláírtak - állapítja meg a Times - aligha olyan nagy diplomáciai siker, mint amilyennek Kínának szüksége lenne ahhoz, hogy feledtethesse azt a lelkes fogadtatást, amelyben a demokráciáért tüntető diákok tavaly májusban Gorbacsovot részesítették a kibékülést szentesítő csúcstalálkozón. Bár a kibékülés stratégiai okai továbbra is érvényesek, a két ország ideológiailag ismét túl távol került egymástól ahhoz, hogy a kapcsolat kifejezetten baráti legyen. Ez a Times vezércikk végkövetkeztetése.
A Guardian és a Telegraph vezércikkben foglalkozik Kohl nyugatnémet klancellárnak azzal a döntésével, hogy egy az egyhez árfolyamon fogják a keleti márkát nyugatira váltani. A Guardian szerint egy nemrég végzett nyugatnémet közvéleménykutatás azt mutatta ki, hogy a nyugatnémetek 51 százaléka a Bundesnbank által ajánlott kettő az egyhez árfolyamot helyeselné és csak 19 százalékuk ért egyet a teljes paritással. A lap ehhez azt a megjegyzést fűzi, hogy a népesség aránya tükrében ez azt jelenti, minden egyes keleten nyert szavazatért Kohl kancellár kettőt veszít Nyugaton. A Guardian mégis helyesnek véli Kohl döntését. Ha nem így tett volna - írja a lap - a keletnémetek még mindíg százezrével özönlenének Nyugatra. Félre kellett tehát tennie a tisztán pénzügyi megfontolásokat, hogy a keletnémetek ne érezzék magukat saját miniszterelnökük kifejezésével élve másodrendű polgároknak hazájukban. (folyt.)
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- Sajtószemle 2/1 folyt.
|
A Telegraph a hosszú távú hatást latolgatja az európai gazdaságra. Az átváltási árfolyam a költségvetésre gyakorolt hatását a választások utánig bizonyára kendőzni fogják - jegyzi meg a Telegraph - és megjósolja, valószinűleg a német pénzpolitika megszorításával kell majd egyensúlyozni. Rossz hír ez a többi nyugat-európai országnak - folytatja a lap - de igazi áldozatai a jelenlegi haszonélvezők a keletnémetek lesznek. Kohl kanecellár azt javasolta ugyanis, hogy tartsák alacsony szinten a keletnémet béreket, hogy az ottani gyárak versenyezhessenek a nyugaatiakkal. A fogyasztói cikkek ára viszont fel fog menni, mert állami támogatásukat megszüntetik. Ez a realítás - írja a Telegraph - hozzátéve, túl sok keletnémet azt hiszi, potyán fog jönni a gazdasági reform.
Két lap szovjet illetékesek kijelentéseire támaszkodó cikke komor képet fest a szovjet gazdaság állapotáról. A Times arról számol be, hogy öt Washingtonba látogató neves szovjet közgazdász kijelentette: az ország gazdasági válsága még súlyosabb mint a CIA pénteken közzétett jelentése felvázol. Maga a CIA értékelése a helyzetet mérhetetlenül rossznak minősítette.
A Guardian Gorbacsov fő tanácsadójának Nikolaj Petrakovnak a Rabocsaja Tribuna című lapban tegnap megjelent nyilatkozatára támaszkodik. Petrakov szerint Gorbacsov elnök a múlt héten a tömeges sztrájkoktól és nagy tüntetésektől tartva elvetette a gazdaság gyors ütemű felélénkítésének tervét. A Guardian szerint az elnök elismerni látszott, hogy a szovjet társadalomban mély struktúrális egyenlőtlenségek vannak, melyek miatt a dolgozók nem fogadják el az áldozatokat, ha nem látják, hogy azokat méltányosan osztják meg a társadalomban. Más szóval: osztálykülönbségek - állapítja meg a Guardian -.
A lapok persze kivétel nélkül foglalkoznak az úgynevezett nagy angliai vonatrablás egyik tettesének Charles Wilsonnak az agyonlövésével. Wilsont a spanyol tengerparton Mardellában lőtte agyon egy ismeretlen tettes, aki feltehetőleg megbízást hajtott végre. A legtöbben kábítószer ügyet gyanítanak a háttérben. +++
mf
- . -
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|