|
|
 |
|
 |
Az FKgP bojkottja a Délmagyarország ellen
|
-----------------------------------------
München, 1990. április 24. (SZER, Magyar híradó) - Tudósításunk
Szegedről érkezett. Várkonyi Balázst hallják:
- A szegedi kisgazdák bojkottot hirdettek meg a Délmagyarország
című lap ellen. Ennek közvetlen kiváltó oka, hogy az újság nem
közölte a Független Kisgazdapárt volt képviselőjelöltjének: Siklósi
Andrásnak egy vitairatát. A szerkesztőség álláspontja: az írás
személyeskedő, ezért - elvi alapon - elzárkóznak a közlésétől.
A Kisgazdapárt válasza a bojkott. A vezetőség felhívja a
tagságot arra, hogy mondják le a szegedi napilap előfizetését,
válasszák inkább a megyei újságot: a Délvilágot. Az indoklás szerint
a Délmagyarország az eddigi kommunista irányítás alól felszabadulva,
most újra pártbefolyás alá került. Hogy melyik pártról van szó,
arról nem szól a közlemény.
A lap a bojkott-felhívás szerint nem valósította meg az
esélyegyenlőséget: rendre negatívan állította be a Független
Kisgazdapártot.
Általános vádakra legfeljebb általánosság lehet a válasz. Így
hiába mondom a lapot ismerő szakmabeliként, hogy ez nincs így. A
statisztika viszont hatásos cáfolat. A kisgazdák éppen annyi helyet
kaptak a lapban, mint a többi párt. A negatív beállítás meg -, nos
az állítólagos pártbefolyás alatt álló lap április 11-iki száma egy
interjút közölt a már említet Siklósi Andrással, a Kisgazdapárt
szegedi szervezőtitkárával. Az interjú afféle jutalomjáték volt. Az
újság korábban nem közölte azokat a kéziratokat, amelyekkel Siklósi
András a kisgazdák "házi költője" elárasztotta a szerkesztőséget. Az
írásokat szakmailag közlésre alkalmatlannak ítélték, és úgy
gondolták: a párt fontos embere egy interjúban kibonthatja
gondolatait. (folyt.)
1990. április 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A FKgP bojkottja a Délmagyarország ellen - 1. folyt.
|
Eme beszélgetésben Siklósi András erőteljes támadást indított a
Demokrata Fórum ellen. Az MDF egyik tagja - ki tisztséget nem visel
pártjában - válaszolt az írásra, kifejtve saját véleményét a volt
képviselőjelöltről, annak választási eredménytelenségéről. Erre
ismét Siklósi következett volna. De mint mondottam: személyeskedő
hangvétele miatt a lap nem közölte az írást. Ezután jött a
bojkott-felhívás. Ismét a sajtó hibás tehát - mint már annyiszor. A
sajtó, amely teszi a dolgát - jól-rosszul, de úgy, ahogy tudja: a
négy évtized okozta leromlottságában.
A Délmagyarországot szeretni, vagy nem szeretni ízlés dolga. Ám
a pártok közleményeit kínos precizitással kicentiző gyakorlatát
tagadni: egyenlő a tények tagadásával. A lap 31 munkatársa közül 30
párton kívüli. Nem tudom, van-e szerkesztőség még Magyarországon,
amely hasonló arányt mutatna. A Délmagyarország munkatársai azt
mondják: ragaszkodnak ahhoz, hogy a lapot ők szerkesszék.
Bárhogy is van, a szerkesztőség nem tett mást, mint ami a dolga:
élve önállóságával, visszavert egy támadást, amelynek eredménye
talán csak az lehetett volna, hogy egy párt lám mégis maga alá
gyűrné a lapot. A szakma - védekezik. +++
1990. április 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|