|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1.rész)
|
1990. november 14., szerda - Az Országgyűlés Külügyi
Bizottsága szerdai ülésén arról tájékozódott, hogy a kormányzat
miként hajtotta végre a Varsói Szerződéshez fűződő magyar viszony
felülvizsgálatáról intézkedő országgyűlési határozatot.
Az előzményekhez tartozik, hogy a Parlament - hosszas előkészítés után - június 26-i ülésén határozatot hozott Magyarország és a VSZ viszonyáról. A törvényhozás - az 1956-os forradalom kormányának egyik utolsó döntését megerősítve - kinyilvánította Magyarország szándékát a Varsói Szerződésből való kilépésre. Egyben megbízta a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a katonai-politikai tömörülésből történő kilépésről. Ugyanakkor - a kérdés bonyolult nemzetközi összefüggéseire tekintettel - a Parlament arra kérte a kormányt, hogy a tárgalások alkalmával legyen figyelemmel hazánk biztonsági, politikai, jogi és gazdasági érdekeire is.
A külügyi és a honvédelmi tárca vezetői most tájékoztatták a törvényhozókat, hogy miként halad az Országgyűlés határozatának végrehajtása. Meiszter Dávid helyettes államtitkár a VSZ-hez fűződő viszony általános megítéléséről adott áttekintést. Hangsúlyozta, hogy a paktummal kapcsolatos álláspont kialakítása szervesen illeszkedik az új, reorientált magyar külpolitika törekvéseinek összességébe. Ennek megfelelően a VSZ megítélésénél elsősorban abból indultak ki, hogy napjainkban merőben új helyzet alakult ki Európában: megszűnt a kontinens kettéosztottsága; a múlté az eddigi ,,blokkbiztonság,,; s a térség államainak biztonságát csak egy új biztonsági rendszer létrehozása szavatolhatná. Egy olyan, ,,sűrű szövésű biztonsági hálót,, kellene a kontinensen kifeszíteni, amelynek egyik tartóoszlopát alkothatnák az alulról szerveződő európai integrációs folyamatok, másik tartóeleme pedig a felülről létrejövő intézményrendszer lenne. Ebben az új biztonsági rendszerben - amelyben a katonai tényezőknek természetszerűleg egyre csökkenő súlya lenne - nincs helye a Varsói Szerződésnek, mivel a blokk nem önkéntes alapon jött létre, nem egyenrangú tagok szervezeteként funkcionált, nem védelmezte tagállamait. A VSZ - amely egy hamis ideológiai megokolásra építkezve alapvetően támadó jellegű paktum volt - nem alkalmas arra, hogy része legyen egy alapvetően kooperatív biztonsági rendszernek.
A magyar külpolitika ennek szellemében lépett fel a VSZ különféle tanácskozó fórumain, amelyeken a tagállamok a szervezet jövőjét igyekeztek körvonalazni. (folyt.köv.)
1990. november 14., szerda 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|