|
|
 |
|
 |
Választás előtt - a bukaresti tüntetések háttere
|
------------------------------------------------
London, 1990. április 25. (BBC) - Kelet-Európa szakértőnk: Fodor
György, aki most tért haza Bukarestből, helyzetmagyarázatot ad az
eseményekről.
- Mi történik jelenleg Bukarestben tulajdonképpen? Napok óta
igen heves kormányellenes tüntetések folynak. Mi az oka, mi a
magyarázat?
- Ez egy új formája a kormánytüntetéseknek, mert ebből már ugye
volt egy csomó. Különösen a kormánynak az épülete előtt, a televízió
előtt, aztán van még egy nagy tér Bukarestben, ahol minden vasárnap
van egy nagygyűlés, ami ellenzéki. De ez most új annyiban, hogy ez a
tüntetés ez Bukarest központjának a fő kereszteződésénél van.
Vasárnap oda érkezett egy csoport, akik ezelőtt tüntettek valahol a
televízió előtt, és ottan megálltak és lezárták ezt a helyet,
úgyhogy többet ott közlekedni neme lehetett. És vasárnap óta őket
onnan ki nem lehetett szorítani - erőszakkal nem is próbálták meg.
Időnként megkísérlik, aztán megint visszaengedik őket - mintha a
kormány sem igazán tudná, hogy mit akar tenni.
A kormánynak tulajdonképpen nem érdeke e pillanatban Bukarestben
zűrzavart kelteni, úgyhogy ezt - amennyiben lehetséges -
valamiképpen ki akarják húzni. A kormány - és mögötte a Nemzeti
Megmentési Front, amit tulajdonképpen a kormány alakított - e
pillanatban egy meglehetősen sikeres választási kampányt folytat
vidéken: kisvárosokban, munkásvárosokban, falvakban és így tovább.
Érzi, hogy már csak 4 hét kampány van hátra, és esélye van arra,
hogy megnyerje a válas ztásokat. Ennélfogva próbálja elodázni a
bukaresti tüntetéseket. (folyt.)
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- A jelenlegi román helyzet - 1. folyt.
|
Bukarestben viszont az emberek - mármint azok akik tüntetnek, és
egy sor más is, aki nem tüntet - meglehetősen kétségbeesve nézik
azt, hogy a Front valószínűleg megnyeri a választásokat. Az
ellenzéki politikai pártok nem tudnak ennek ellenállni - ebből a
kétségbeesésből tüntetnek.
- A román Nemzeti Megmentés Frontját nagyon sokan nem tekintik
annak, amit neve jelent. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy ez a
szervezet, valójában kisajátította magának a forradalmat, hogy ennek
a testületnek a vezető emberei tulajdonképpen kompromittálták
magukat a Ceausescu-rendszer idején - és legfőbb ideje lenne hogy
lemondjanak.
- Ezek az emberek azt kérdik: tulajdonképpen mi volt a
forradalom háta mögött? Most már teljesen nyíltan beszélnek
Bukarestben - és máshol is az országban - arról, hogy miközben az
utcán a forradalom zajlott -, valahol, zárt ajtók mögött,
tulajdonképpen még a Ceauesescu-apparátus működött, tehát a
hadseregnek egy része, a Securitate, a pártfunkcionáriusoknak egy
része összeállt, és valamiképpen hozzásegítette Ceausescut ahhoz,
hogy elfusson - és megbukjon. És akkor átvették a hatalmat.
Ez lett a Front, egy ilyen Front-figura - és hogyha megnyeri a
választásokat, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy ezek maradnak
továbbra is hatalmon. És ezért vannak az emberek ennyire kétségbe
esve.
- Mi a magyar kisebbség álláspontja, jelenlegi viszonya a
Nemzeti Megmentési Fronthoz - különös tekintettel a múlt havi
marosvásárhelyi eseményekre? (folyt.)
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- A jelenlegi román helyzet - 2. folyt.
|
- A magyar álláspontban egy óriási nagy fordulat állt elő
Marosvásárhely után - és ez most már világos a váradi kétnapos
kongresszus után. Ugyanis a magyarok előtt teljesen világossá vált
most az, hogy ők számítottak a Frontra, mert az decemberben egy
nyilatkozatban elismerte a magyaroknak bizonyos jogait - és a
magyarok nagyon meg voltak elégedve.
Most azonban azt látják, hogy ebben teljes fordulat történt, a
konkrét bizonyíték - amely most már szembeötlik mindenkinek - az,
hogy a Frontnak van saját újságja, amely a múlt héten, az első
számában közölte egy Cosa nevezetű íróembernek a cikkét, aki a Vatra
Romaneasca nevű szervezetnek az egyik főideológusa, és aki nem
kevesebbet javasolt, mint azt, hogy ne csak hogy a magyaroknak adják
meg az iskolák jogát, hanem a székelyeknek is. És hogy így a
magyarok majd magyarul és a székelyek székelyül tanulnak - ami azt
jelenti, hogy a magyarság az nem egységes Erdélyben: a székelyek
például így nem magyarok - és így igyekszik szétforgácsolni az egész
kérdést. És hogy ez most egy Front-újságban, az első számban így,
mint elméleti cikk megjelent - ez a magyaroknak Erdélyben
bebizonyította azt, hogy nem lehet a Frontra számítani.
Valóban: a Front e pillanatban meglehetősen agresszív választási
kampányt folytat, amelyben azzal támadja az ellenzéket, hogy
"külföldről jöttek", hogy "el akarják adni Romániát" - mindíg a
magyarokról szólnak így. A legmocskosabb dolgok folynak Bukarestben
sajnos. (folyt.)
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- A jelenlegi román helyzet - 3. folyt.
|
- Mégis: ezen a nagyváradi értekezleten elhangzott az a
nagyjelentőségű kijelentés magyar részről, hogy "le kell mondani az
érzelmi transsylvanizmusról", és át kell állni az "értelmes
erdélyiségre". Állampolgárdság tekintetében románoknak vallják
magukat -, noha természetesen identitás-tudatukat, kultúrájukat meg
akarják őrizni. Előbb-utóbb valahogy mégiscsak boldogulniuk kell -
román állampolgárokként - azokkal, akik az országot vezetik.
- Gondolom, hogy ebből a szempontból a magyar vezetőségekben -
mármint azok, akik a politikát folytatták a magyarok nevében - nem
volt kétség. Ezek az emberek tisztában vannak azzal, hogy irredenták
nem lehetnek, hogy erről szó sem lehet, és ezt mindenképpen el kell
hárítani - bármiképpen is vádolják őket éppen ezzel a váddal. Ebből
a szempontból ez a kijelentés tulajdonképpen "újbóli konfirmáció".
A tényleges vita magyar körökben arról folyik, hogy ezen belül
milyen politikát folytassanak. Ott volt ugyanis a régi vezetőség -
amit most lényegesen megváltoztattak Váradon - és ez a régi
vezetőség ez a mondjuk: moderáció úgy érvel, hogy azért mégis
valamit elértünk, hogy azért a Fronton belül lehet dolgozni, hogy a
frontosokkal mégiscsak el lehet valamit érni.
És van aztán egy fiatalabb és radikálisabb rész - és a
konzervatívabbak Domokos Géza mellett vannak, akit újra
megválasztottak elnöknek, de a Szőcs Géza-részleg radikálisabb: azt
mondja, hogy igen, rendben van, Romániában vagyunk, románokkal kell
dolgozni -, de fel kell szólalni. Élesen fel kell szólalni: nem mint
nacionalistáknak, hanem mint érdekvédőknek. (folyt.)
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- A jelenlegi román helyzet - 4. folyt.
|
- A szervezkedésen túl tovább folyik a romániai magyar kisebbség
kiáramlása, menekülése Magyarországra. Mi a véleménye erről? Van
remény ennek a folyamatnak a leállítására - természetesen önkéntes
alapon - nem a határok lezárásával. Van-e remény tulajdonképpen
arra, hogy a magyarság Romániában megmarad romániai magyarságnak?
- Kétmillió emberről beszélünk, és - habár ilyet már láttunk
Bulgáriában, hogy 300 ezer ember el tud menni egy pár hét alatt - de
gondolom itt nem ugyanaz a helyzet. Én úgy gondolom, hogy nagyon sok
erdélyi magyar rendkívül csalódott abban ami történt a forradalom
után, és elvesztették a bizalmukat abban, hogy ebből valamikor is
rend, és élhető élet lesz. De ettől odáig, hogy "emigrálni
Magyarországba" - az merőben komplikált dolog. Én ismerek embereket,
akik most határozták el; akik mentek-jöttek - és így tovább.
Kétségtelenül ebből a szempontból még lesz ilyen. Azt is gondolom,
hogy a magyarság kérdése ott nem fog egy-kettőre elintéződni.
Sok függ a választásoktól is, de gondolom, hogy az egyetlen
reménye az ottani magyarságnak az, hogy ha valamilyen demokratikus
politikai szisztéma kikerekedik Romániában. Ebből a szempontból a
magyarság e pillanatban a bizalmát most a Liberális Pártba helyezte.
Ez a Liberális Párt ez az egyetlen - mert 70 párt van ott, de az
egyetlen párt, amelyik tényleg bebizonyította azt, hogy van
civilizált, értelmes politikai gondolkodása, és hogy még akkor is
értelmes, civilizált politikát folytatnak, amikor az talán az
érdekeivel ellentétes. Mert a Liberális Párt egy közös határozatot
adott ki a magyarokkal - még akkoriban, amikor a második dolog
történt. (folyt.)
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- A jelenlegi román helyzet - 5. folyt.
|
Most például a Liberális Párt vezetője Radu Campeanu lement
Kolozsvárra. Én ott is voltam a nagygyűlésen, amelyet egy találkozó
követett az ottani magyarokkal. Ez olyan politikai jel, amelyet
román körökben népszerűnek nem lehet nevezni. Campeanu azt
kockáztatja, hogy népszerűtlenné válik, azért hogy bebizonyítsa azt,
hogy neki van egy bizonyos politikai vonala, és abban kitart.
Gondolom, hogy amennyiben ez úgy kerekedik ki, hogy ha nem most
- mert a jövő kormányát két évre választották, és azt beszélik, hogy
nem fog egy évig sem kitartani, és ki tudja mi lesz tovább, és egész
biztos, hogy egy csomó zűrzavar lesz még - de hogyha valamikor ezek
a civilizált liberálisok hatalomra kerülnek, akkor talán abból lesz
valami.
- Fodor Györgyöt, a kelet-európai ügyek szakértőjét hallották,
aki tegnap este tért vissza kéthetes romániai látogatásáról. +++
1990. április 25., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|