|
|
 |
|
 |
Gazzdasági válság Kelet-Európában
|
Bécs, 1990. április 23. (AFP) - Kelet-Európa országai olyan
gazdasági válságba süppednek, amely érzékelhetően lelassítja a
piacgazdaságba való átmenetet, holott ez a bevallott célja az
említett országok vezetőinek - állapította meg az AFP francai
hirügynökség a térség egyey országait elemző kőrképében. Egy bécsi
gazdasági szakértő szerint a KGST minden tagországában az idén 1-1,5
százalékkal csökkeni fog a termelés. "Majdnem mindenütt hasonló a
helyzet: az életszínvonal erősen esik, a munkanélküliség
nagymértékben emelkedik, az infláció és költségvetési deficit komoly
mértékben nő - s eközben tavaly a KGST európai tagállamainak összes
külső adóssága elérte a 150 milliárd dollárt,,.
A tartós kelet-európai gazdasági válság nagyon megnehezíti annak
a négy akadálynak a vételét, amely a tervgazdaságból a szabadpiaci
gazdaságba való átmenethez szükséges. Helmut Kohl nyugatnémet
kancellár gazdasági tanácsadója, Hans Tietmayer szerint a volt
szocialista országoknak a következő akadályokon kellene túljutniuk:
valós árrendszer megteremtése, a vállalatok privatizációja, a
külkereskedelem liberalizálása, reorientációja, s végül a
kelet-európai fizetőeszközök konvertibilitásának megteremtése.
Egyelőre Lengyelország Kelet-Európa egyetlen országa, amely
valóban hozzálátott a valós árak és a valós termelési költségek
kialakítása politikájához - írja az AFP. Ennek tudható be, hogy
képes volt visszafogni az inflációt. De ez a sokkterápia három hónap
alatt a jövedelmek 35-40 százalékos csökkenéséhez vezetett, 33
százalékkal csökkent a GDP és komoly mértékben nőtt a
munkanélküliség, amely ma meghaladja a 300 ezer főt. A
legoptimistább előrejelzések szerint is a munkanélküliek száma az év
végére 400 ezer és egy millió között lehet.
"A lengyel program sikere vagy kudarca attól függ, hogy a
magánszektor mennyire képes gyorsan pótolni a veszteséges állami
kombinátok termelését; ha ez nem sikerül, akkor Lengyelország talán
soha nem lábal ki a recesszióból" - mondja a bécsi szakértő.
(folyt)+++
1990. április 24., kedd 14:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
GAzdasági válság Kelet-Európában 2.rész
|
Magyarország - ahol a jobboldal jutott hatalomra a minap - meg
van győződve arról, hogy a piacgazdasághoz vezető egyetlen út a
Nyugathoz és az EK-hoz való politikai közeledésen át vezet - írja az
AFP hirügynökség Antall József célkitűzéséről, akit a hirügynökség a
következő miniszterelnöknek nevez. De Bethlen István, a majdani
pénzügyminiszter - folytatja a hirügynökség- , úgy vélekedik, hogy a
magyar gazdaság katasztrofális állapota miatt - 30-35 százalékos
infláció, 21 milliárd dollár külső adósság, stagnálás - a
tervgazdaságból "lágyan" kell átmenni a piacgazdaságba. "Ahhoz, hogy
90 százalékról 30 százalékra csökkentsük az állami vállalatok
részarányát a magyar gazdaságban, legalább öt évre lesz szükségünk"
- vallotta be Bethlen nyugati újságíróknak. "Már ahhoz is három év
kell, hogy a 30 százalékos inflációt 10 százalék alá csökkentsük."
Csehszlovákia - amely kedvező gazdasági adottságokkal
rendelkezik (10 százalék alatti infláció, 7,9 milliárd dollár külső
adósság), maga is úgy határozott, hogy véget vet a tervgazdaság
rendszerének. Az ország lakossága azonban tart a reformok túlzottan
gyors ütemétől, amelyek nyomán nagyarányú lenne a munkanélküliség
Néhány előrejelzés szerint az országban 1990 végéig akár 1,4
millióra is emelkedhet a munkanélküliek száma, ha következetesen
bezárják a veszteséges állami üzemeket. Éppen ezért úgy tűnik,
mindenki egyetért abban, hogy későbbre kell halasztani a
tulajdonreformok, az árak és a pénzügyek reformjának ügyét, noha
ezek elengedhetetlenek a piacgazdasághoz.
Kelet-Európa többi országában - Bulgáriában, Romániában, a
Szovjetunióban - a gazdasági helyzet katasztrofális, a vezetők által
bevezetetett ,,langyos reformok,, pedig mindeddig semmiféle pozitív
következménnyel nem jártak.
Bulgáriában a kommunista kormányzat elhatározta ugyan, hogy
fokozatosan liberalizálja az árakat, de kirívó módon elhatárolta
magát a munkanélküliség növekedésének lehetőségétől - így a
továbblépés esélyétől. Szófiának 10 milliárd dollár külső adóssága
van és azt tervezi, hogy a visszafizetést átütemezteti. (folyt.)+++
1990. április 24., kedd 15:00
|
Vissza »
|
|
Gazdasági válság Kelet-Európában 3. rész
|
Ami Romániát illeti, mindenki arra vár, hogy a májusi
választások után milyen kormány alakul. Eközben Petre Roman kormánya
gazdasági téren semmilyen lényeges döntést nem hozott, megelégedett
azzal, hogy "kormányozza a válságot", és megelőzze az
élelmiszerhiányt. A csekély, rendelkezésre álló információból
ugyanakkor kiderül az is, hogy az ipari termelés lelassult, a
mezőgazdaság átalakulása várat magára, a fogyasztói piacról pedig
alapvető cikkek - villanykörte, rádió, televízió, stb. - hiányoznak.
A Szovjetunióban 1989 volt a legrosszabb gazdasági év Gorbacsov
hatalomra jutása óta. Egy Washingtonban közzétett jelentés szerint
az idén "a gazdasági helyzet javulásának esélyei bizonytalanok és
valószínű, hogy a helyzet még rosszabbodik is. Ez annak a
gazdaságpolitikának a hibája, amely enyhítette ugyan a központi
ellenőrzést, de helyébe nem vezette be a piacgazdaság új eszközeit".
Marad az NDK - amelynek helyzete egyáltalán nem jobb a KGST
többi tagországénál, de számíthat az NSZK-ra: a masszív
beruházásokra, a monetáris és szociális unióra, és az igazi
átmenetre a piacgazdaság felé. +++
1990. április 24., kedd 15:02
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|