|
|
|
|
Második invázió Gallipolin - 1.
|
1990. április 24. kedd (Reuter/AFP/AP-MTI-Panoráma) -
Szerdán ismét tizennégy angol, francia, ausztrál hadihajó sorakozik
fel Gallipoli partjainál, de ágyúik most nem okádnak tüzet. Arra
szolgálnak, hogy az 1915-ös partraszállási hadművelet 75.
évfordulóján magas rangú vendégeknek nyújtsanak szállást.
Az első világháború és a modern hadviselés első tengeri és szárazföldi összehangolt hadművelete megkezdésének évfordulójára a Dardanellákat a Márványtengertől elválasztó szorosban kikötő cirkálók nyújtanak szállást Margaret Thatcher brit miniszterelnöknek, Bob Howke ausztrál kormányfőnek és védelmi miniszterének, valamint Sir Paul Reeves Új-Zéland főkormányzójának, továbbá nyugatnémet, kanadai, indiai, pakisztáni vezető politikusoknak és tábornokoknak, mert a kietlen partvidék azóta sem vált idegenforgalmi központtá.
A törökök most második gallipoli invázióról beszélnek, mert a notabilitások mellett a harcokban részt vevő katonák leszármazottai is elárasztják a vidéket, úgyhogy a környék csekély számú szállodájában erre az évre már minden hely foglalt.
Az évfordulós megemlékezések díszvendégei között lesz a hajdani harcok legalább nyolcvan veteránja, köztük az ausztrál John McCleery, aki éppen április 25-ikén ünnepli 103. születésnapját. A fél világot fogja átutazni azért, hogy felfrissítse - néha már ki-kihagyó - emlékezetében a csata napjait. Ausztráliában április 25-ike nemzeti ünnep, s McCleery már azt sem bánja, hogy a harcok tizedik napján súlyos sebesülést szenvedett, négy napig volt eszméletlen, mire egy kórházhajó fedélzetén magához tért.
Az 1915. április 25-ikén indított gallipoli hadműveletnek az volt a célja, hogy az Antant Törökországot lekapcsolja a központi hatalmak oldaláról. A Dardanellákon át a Márványtengerre behatolva próbálkoztak Isztambul elfoglalásával, ám több mint kilenc hónapig tartó véres csatározások után kénytelenek voltak visszavonulni. Félmillió brit, francia, ausztrál, új-zélandi, indiai katona vett részt a hadműveletben. Minden második sebesülten tért vissza, 55 ezer vesztette életét, tízezer került az eltűntek listájára és 21 ezren haltak bele különböző fertőző megbetegedésekbe. A történeti feljegyzések szerint ugyancsak félmillió török katona szállt szembe a támadással, és csaknem 250 ezer vesztette életét, mire sikerült meghiúsítani. (folyt.)
1990. április 24., kedd 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|