Rendszerváltás és az MTI

	Jugoszlávia - úton a demokratikus jogállam felé (2.rész)
Valamennyi párt a tagköztársaságok önállóságát, szuverenitását, függetlenségét és önrendelkezési - a jugoszláv föderációból való kilépési - jogát szorgalmazza. Túlnyomó többségük Jugoszláviát a jövőben föderatív állam helyett konföderációként képzeli el. A második szabad demokratikus választás színhelye Horvátország; az első forduló április 22-én volt. Az önálló jelöltekkel és programmal indult 30 párt közül szintén a középjobb, nemzeti jellegű horvát demokratikus közösség tűnik győztesnek. Az áttérés a pártállamról a demokratikus többpártrendszerre különleges helyzetet teremtett. A szövetségi parlament elnökségi határozata alapján az országban a helyhatósági, tartományi, tagköztársasági és szövetségi képviselőházi választásokat február 20. és április 25. között kellett volna megrendezni, s a jugoszláv parlament május 15-én tartotta volna meg alakuló ülését. E menetrendet azonban csak Szlovéniában és Horvátországban tartották. Crna Gora-ban az 1988. októberi tömegtüntetések nyomán kollektívan lemondott a köztársaság elnöksége, képviselőháza, kormánya és összes szövetségi tisztségviselője. Ezért tavaly tavasszal választásokat rendeztek; az akkor megválasztott küldöttek mandátuma 1993. tavaszáig érvényes. A szerb köztársaságban és két autonom tartományában, (Vajdaságban és Koszovóban) a múlt év őszén hirtelen előrehozták és decemberben lebonyolították a választásokat. A képviselők megbízatása csak 1993. végén jár le. E választások azonban a kommunista szövetség politikai monopóliuma jegyében, egységes népfrontlisták alapján zajlottak le. Február végén a makedón képviselőház váratlanul úgy döntött, hozott, hogy itt egy évvel elhalasztják a választásokat. A makedón példát rövidesen Bosznia-Hercegovina is követte. Mivel a hat jugoszláv tagköztársaság közül csak kettőben tartottak vaálasztásokat a meghatározot t időben és a szabad, demokratikus többpártrendszer keretében, az országnak ez év május közepétől ,,aszimmetrikus,, szövetségi parlamentje lesz. A jugoszláv alkotmány értelmében a szövetségi parlament tagjai csak rendkívüli állapot esetén szavazhatják meg saját megbízatási idejük meghosszabítását. Mivel most ilyesmiről nincs szó, a parlament sajátos megoldáshoz folyamodott: ú.n. alkotmánytörvényt alkotott, amellyel ez év végéig meghosszabbította képviselőinek május 15-én lejáró, négy éves mandátumat. Ez egyben az Ante Markovics vezette szövetségi kormány megbízatási idejének automatikus meghosszabbítása is. Május elejétől tehát két jugoszláv tagköztársaságban demokratikus többpártrendszer, a többi négyben, feltehetően ez év végéig, pedig a régi pártállam működik (folyt) 1990. április 24., kedd 11:20
Vissza » Folytatásokkal »